Dénes Andrea szerk.: Ehető vadnövények a Kárpát-medencében (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 13. Pécs, 2013)
Dénes Andrea, Papp Nóra, Babai Dániel, Czúcz Bálint & Molnár Zsolt: Ehető, vadon termő növények és felhasználásuk a Kárpát-medencében élő magyarok körében néprajzi és etnobotanikai kutatások alapján
Ehető vadnövények a Kárpát-medencében 39 Gyakran húsos töltelékkel töltik a leveleket, pl. torma (Armoracia rusticaná), martilapu (Tussilago farfará) és japánkeserűfu (Fallopia spp.) esetében. Ritka salátanövény volt a gyékény és a nád (Typha spp., Phragmites australis) hajtása, rügye, melyekből a Duna mentén halászok készítettek salátát. Fűszerként, tartósítóként vagy savanyításhoz is több fajt, pl. zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium), kerek repkény (Glechoma hederacea), kakukkfű (Thymus sp.), vasfű (Verbena officinalis) használtak. 18. századvégi adat a Satureja alpina használata fűszerként. Zöld növényi részeket fogyasztottak élvezeti teaként is, ill. szirupként (fenyők rügyeiből „fenyőméz”) de előfordul érdekesebb felhasználás, pl. cukrozott bükklevél fogyasztása. Kizárólag a Dráva mentéről említenek ínségtáplálékként, békalencse „fulencse” (Lemnaceae) fogyasztást. Virág, virágzat felhasználása Elsősorban mint gyerekcsemege jellemző az édes virágok nektárjának kiszívása vagy az egész virág elfogyasztása. Csak néhány faj esetében készítenek ételt, italt vagy édességet a virágokból. A fekete bodza (<Sambucus nigra) és az akác (Robinia pseudo-acacia) virágából üdítő készül vagy palacsintatésztában sütik, ill tojásba-morzsába forgatva kirántják. Főzelék-zöldségnövényként egyedül a szártalan bábakalács (Carlina acaulis) virágának fogyasztása ismert (2. ábra). Édességként, gyógy-készítményként a pitypang és martilapu (Taraxacum officinale, Tussilago farfara) virágból ill. fiatal fenyőtobozból cukorral szirupot főznek (3-4. ábra). Általánosan elterjedt volt viszont a komlóvirágzat (Humulus lupulus) kenyérkovászhoz használata, és néhol a kovászhoz akácvirágot is adtak. Különlegesség és egyedi dolog volt, hogy Gömörben akácvirágból és pitypangvirágból (Taraxacum sp.) („pimpóbor”) is készítettek bort (Zsupos 1987). 1. ábra. Erdei hagymák (Allium ursinum, A. scorodoprasum) és salátaboglárka (Ranunculus ficaria) árusítása a pécsi vásárcsarnokban napjainkban (Pécs, 2012) Fotó: Dénes A.
