Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Morschhauser Tamás, Oláh Anita, Temesi Andrea és Erdős László: Változások a Tubes karsztbokorerdő-sziklagyep növényzetének határzónájában

MORSCHHAUSER-RÓZSA-TEMESI-ERDŐS: VÁLTOZÁSOK A TUBES. 283 lúgos vagy semleges kémhatású, nagyfokú száradékonyságot mutató (LOVÁSZ 1977b, LEHMANN 1995). A Pécs feletti erdőket a XVII - XVIII. században legelőként használták, aminek eredményeképp talajuk erodálódott, az erdő-állományok jelentősen leromlottak, kiritkultak, ezért részben fenyvesítették (JAKUCS 1961, LEHMANN 1995, DÉNES 1995). A Mecsek területe a Dél-Dunántúl (Praeillyricum) flóravidékének Sopianicum flórajárásába tartozik (BORHIDI és SÁNTA 1999, BORHIDI 2003). A déli oldalon mecseki karsztbokorerdő (Inulo spiraeifoliae-Quercetum pubescentis) és mecseki sziklafüves lejtő (Serratuo radiatae-Brometum pannoniéi) képez mozaikot (DÉNES 1995, MORSCHHAUSER 1995, BORHIDI és DÉNES 1997). Ahol a talajréteg vastagabb, ott jelenik meg a mecseki mészkedvelő olasz tölgyes (Tamo-Quercetum virgilianae) (HORVÁT 1956, 1963, 1972, MORSCHHAUSER 1995). 1991-1994 között a Mecsek területén három helyen (Pintér-kert, Tubes, Jakab-hegy), valamint a Villányi-hegységben egy helyen (Szársomlyó) vizsgálták a száraz erdők szegélyének időbeli változásait (

BORHIDI et al. 1999a,B). A Tubesen mérsékelten meredek (15 fokos lejtésű) mészkő sziklalejtőn kb. 450 m tengerszint feletti magasságban, délnyugati kitettségben négy darab, egyenként 16 m

2-es kvadrát kijelölése történt meg. A szelvény elrendezését az 1. ábra mutatja. A kvadrátok közül az utolsó, C4-gyel jelölt négyzet illeszkedését a bokorerdőfolt alakja indokolta. C4 1. ábra. A tubesi szelvény kvadrátjainak elrendezése. C1-C2 : gyep. C3: szegély. C4: bokorerdő Figure 1. Arrangement of the plots within the transect. C1-C2: rock sward, C3 boundary zone C4: shrubforest. A szelvényben 1991-1994 között évente kétszer, minden kvadrátban becsülték az összes edényes növényfaj százalékos borítását (

BORHIDI et al. 1999a,b). Az évtizedes időléptékű változások kimutatása céljából az eredeti 16 m

2-es kvadrátok helyét pontosan azonosítottuk és a felvételezéseket 2005-től 2007-ig évente megismételtük (TEMESI 2007, OLÁH 2009). A felvételek készítésében Morschhauser Tamás mind 1991-1994 között, mind 2005-2007-ben részt vett, ezért minimálisra csökkent az esélye, hogy a becslési tévedés miatt a bekövetkezett változásokat tévesen regisztráljuk. Az eltérő években készült felvételeket egymás mellé rendezve megállapítható, hogy adott kvadráton belül mely fajok borítása maradt többékevésbé állandó, és mely fajok tömegessége változott meg jelentősen. 4 m 4 m