Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Morschhauser Tamás, Oláh Anita, Temesi Andrea és Erdős László: Változások a Tubes karsztbokorerdő-sziklagyep növényzetének határzónájában

284 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 Eredmények A faj számot tekintve a nagy kvadrátok közül az első háromban kis ingadozások az évek során megfigyelhetők, de az 1991-től 1994-ig (első felmérés), illetve a 2005-től 2007-ig (második felmérés) tartó vizsgálati időszakok eredményei között lényeges különbség nincsen. Az erdőfoltban viszont a második felméréskor alacsonyabb volt a faj szám, míg korábban 27-30 között alakult, napjainkban már csak 17-18. A Cl-es kvadrátban a cserje- és lombkoronaszint nem voltjelen, és ebben az eltelt 16 év során sem jelent meg a cserje- és lombkoronaszint. Ugyanezen kvadrát gyepszintjében viszont jelentősebb változások történtek. A Botriochloa ischaemum borítása jelentősen ingadozott, összességében a kezdeti évhez képest jelentősen megnőtt (0,1%-ról 7%-ra), a Bromus pannonicus tömegessége pedig közel kétszeresére emelkedett. A Carex humilis borítása 8%-os értékről átmeneti csökkenés után 20%-ra emelkedett. Jelentősen növekedett továbbá a Dictamnus albus borítása. Az előzőekkel szemben nagymértékben csökkent a Teucrium chamaedrys tömegessége. Többé-kevésbé stabilnak mondható az Artemisia alba ssp. saxalitis és a Potentilla arenaria borítása. A C2-es kvadrát eredetileg gyepnek minősült, hiszen itt egyetlen törpe Fraxinus ornus fácska volt jelen, mindössze 5%-os borítással. Az évek során ez a virágos kőris jelentősen megnövekedett, borítása 2007-re már elérte a kvadrát negyed részét. A kvadrát gyepszintjébenjelentősen ingadozott, összességében azonban 2%-ról 15%-ra nőtt az Artemisia alba ssp. saxatilis borítása. Emelkedett továbbá a Carex humilis, a Potentilla arenaria, valamint a Fraxinus ornus és a Helleborus odorus borítása is. Lényegesen visszaszorult a Bromus pannonicus, amely eredetileg a négyzet felét borította, ám tömegessége 2007-ben már csak 8% volt. Nagyjából felére esett vissza az Inula spiraeifolia tömegessége. A C3-as kvadrát lombkoronaszintjében egyes fajok borítása megnőtt. Részben felnőtt a cserjeszintből a Cornus mas, továbbá - jelentős ingadozásokon át - 20%-ról 55%-ra nőtt a Fraxinus ornus tömegessége. Ezzel szemben a Quercus pubescens borítása lényegesen nem változott. A cserjeszintben a Cornus mas és a Fraxinus ornus borítása egyaránt jelentősen ingadozott. A gyepszintben jelentősen emelkedett a következő fajok borítása: Carex humilis, Dictamnus albus, Fraxinus ornus. Drasztikusan visszaesett a Bromus pannonicus borítása és visszaszorult a Festuca rupicola is. Lényegében azonos maradt többek között a Galium lucidum és a Helleborus odorus borítása. A C4-es kvadrát lombkoronaszintjébe részben felnőtt a cserjeszintből a Cornus mas (1991-ben még hiányzott 2007-ben borítása már 40% volt). A Quercus pubescens borítása jelentősen visszaesett, de ez a csökkenés átmenetinek bizonyult. A Fraxinus ornus tömegessége lényegesen nem változott. Ugyanezen kvadrát cserjeszintjében a Ligustrum vulgare borítása 1%-ról 30%-ra növekedett. Eltűnt a cserjeszintből az Euonymus europaeus. A Cornus mas és a Fraxinus ornus borítása is jelentősen ingadozott, bár ha csak a vizsgálat kezdetekor és befejezésekor becsült értékeket vesszük figyelembe, akkor egyik faj tömegessége sem változott lényegesen. A gyepszintben emelkedett többek között a következő fajok tömegessége: Campanula persicifolia, Cornus mas, Euonymus verrucosus, Helleborus odorus. A Carex humilis borítása harmadára esett vissza.