Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében

72 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 2 km

2-nyi mintanégyzetekben már itt is csak 300-400 taxon él együtt (CSIKY, KOVÁCS és WIRTH ined.). Európa egyik legfeltártabb flórájú városában, Zürich-ben 294 és 607 között változott az egy négyzetkilométernyi kvadrátokban kimutatott edényes növények faj száma (LANDOLT 2000). E városban azonban a fajok mintegy fele bizonyítottan betelepült növény, s a számításba vett fajok jelentős része nem aktuális, csupán irodalmi vagy herbáriumi adat. A hazai irodalomban sajnos igen kevés referencia áll rendelkezésre a havi-hegyi relatív fajgazdagság nagyobb léptékű összehasonlítására. Az EVITA adatbázis alapján szerkesztett térképek szerint (HORVÁTH és mtsai 2003) hazánk egyik legjelentősebb biodiverzitási forrópontja a Mecsek-hegység (különösen a Pécs feletti területek), de ez a státusz csupán az élőhelyvédelmi irányelv I. és II. mellékletében szereplő élőhelyek és fajok figyelembe vételének köszönhető. Egy terület teljes fajkészletére utaló lista, mint ahogy országunk kistájainak kritikai flóramüvei is (pl. KIRÁLY 1996, VOJTKÓ 2001, BARINA 2006, NAGY 2007), ritkának számítanak a hazai irodalomban. Becsült - y-diverzitásra vonatkozó - értékeket találunk a Magyarország földrajzi kistájainak növényzetét bemutató kiadványban (KIRÁLY és mtsai 2008), mely szerint a Mecsek-hegység hazánk edényes növényekben egyik leggazdagabb területe. Egy nagyságrenddel kisebb léptékben még ritkábbak a publikált adatok. Az igen fajgazdagnak ismert Budai-hegységi dolomit hegyeken végzett felmérések alapján pl. a Kutyahegy, Nádor-hegy környékén, 6 km

2-nyi területen 508 faj fordult elő (CSONTOS és LŐKÖS 1992). A Gerecse egyik 6.25 km

2-es flórakvadrátjában 479 fajt regisztráltak (

BARINA ex lit.), de ugyanebben a léptékben az átlagos faj szám a hegységben már csak 200 körüli. Hasonló diverzitási izolátum a pilisjászfalui Nagy-Somlyó dolomit, homok és lösz komplexe (CSIKY és mtsai 2004), ahol 0,5 km

2-nyi területen 449 edényes növényt mutattak ki. Ismertek olyan hazai diverzitási centrumok is, pl. a Salgótarján melletti Salgó bazaltkúpja (CSIKY 2004), ahol 0,25 km

2-nyi területen 543 növényfaj él együtt, s ezek döntő többsége (-90%) őshonos (1. táblázat). Terület Forrás Terület (km

2) Fajszám Pécs Csiky-Kovács-Wirth ined. 130 1157 Gerecse (max.) Barina (ex lit.) 100 776 Felső-Bácska (max.) Csathó (ex üt.) 35 278 Csanádi-hát (max.) Csathó (ex lit.) 35 382 Medves-Ajnácskői-hg. (max.) Csiky ined. 35 805 Drávamenti-síkság (max.) Csiky ined. 35 570 Barcsi Borókás TK Juhász et al. 1985 34 637 Gerecse (max.) Barina (ex lit.) 25 556 Gerecse (max.) Barina (ex lit.) 6,25 479 Budai-hg.: Kutya-hegy Csontos-Lőkös 1992 6 508 Kisalföld: Táti-szigetek Barina 2001 4,5 252 Pilisi medencék: Nagy-Somlyó Csiky 2004 0,5 449 Medves-Ajnácskői-hg.: Salgó Csiky 2004 0,25 543 Mecsek: Havihegy 1836-2009 0,08 287 1. táblázat. Fajszám adatok / terület Magyarország különböző tájairól Table 1. Number of species / the area from the different regions of Hungary