Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében

66 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 te: 240 cm, magassága 9-10 m). Egy öreg facsonk a parkolóban 2010-ben még (lehet) utoljára kihajtott, majd a júniusi viharokban letört utolsó hajtása is (törzskerülete: 162 cm). Nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a jelentős mértékű tájhasználat, a bányászat és szőlőművelés erodáló hatása után kevés eredeti felszín maradt a hegyen, ha egyáltalán maradt ilyen. A havi-hegyi szikla és környéke - a jelenleg legjobb állapotban levő fajgazdag terület - ha nem is eredeti felszínek, de biztosan nagyon régóta léteznek. A századfordulós fotókon, teljesen a maihoz hasonló képet mutatnak, csak a Ny-i gyepfolt kevésbé meredek részei cserjésedtek be azóta. A sziklák alatti erdőterület viszont még a 60-as 70-es években sincs meg (VEZÉR ex verb.) akkor még füves, gyepes terület. A századfordulós fotókon felhagyott (kipusztult), cserjésedő szőlő sejthető, majd később ismét gyep; és itt vezetett az egykori Gyopár út is. Ez a terület azóta másodlagosan erdősült. A Havi-hegyi út keleti oldalán levő faj gazdag gyepfoltról annyit tudunk, hogy a hegytető még a 80-es évek elején is virággazdag gyepekkel borított, és jelenleginél jóval nagyobb gyepterület volt (2. ábra). 2. ábra. A Havi-hegy az 1900-as évek elején (A Janus Pannonius Múzeum képeslap-gyűjteményéből) Figure 2. The panorama of Havi hill (the beginning of the early 1900s) A kápolnához kötődő búcsújárás jelentősen nem érintette a jelenlegi természetes gyepfoltokat, jelentős taposás nem volt. A 1970-es 80-as évekig a hegy látogatottsága a jelenlegit meg sem közelítette. REUTER Camillo már 1933-ban szívesen látná a Havi-hegy szikláit a védett természeti értékek között (REUTER 1934); a hegy 10,4 hektárnyi területét 63 év múlva Pécs Önkormányzata nyilvánítja védetté (Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 68. sz. rendelete). 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa program keretében a területet tovább alakították, új útburkolat készült, mandulafákat és főképp a tájban honos cserjéket telepítettek az útszegélybe, parkolóba. Reméljük, a jelenlegi állapotot tovább javítja a jövőben a terület természetvédelmi kezelése, az invázív fás fajok irtása.