Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében

WIRTH-KOVÁCS-DÉNES-CSIKY: ELSZIGETELŐDÖTT DIVERZITÁSI CENTRUMOK PÉCSETT 67 Anyag és módszer Florisztikai munkák általában három forrásból merítik adataikat. Elsőként említhetők a herbáriumi gyűjtemények. Az ilyen formában felhalmozott adatok behozhatatlan előnye, hogy a jó állapotban megőrzött préselmények bármikor ellenőrizhetők, revideálhatok. Ez a tulajdonság azonban elvész, ha a cédula hiányosan kitöltött (pl. MÁJER Móricz gyűjteménye a Pécsi Egyetemi Herbáriumban), esetleg gyűjtés után, fel- vagy átragasztáskor a cédulák felcserélődnek. Ennek következményeként ugyanis a begyűjtött növény származása azonosíthatatlan, így florisztikai munkákban használhatatlan lesz (pl. a JPU NENDVITCH gyűjteményében található Anemone sylvestris példány, mely olyan lapon található, melyen egy havihegyi gyűjtés adatai át vannak húzva, az új cédulán viszont a fajnak csak a latin neve szerepel). A másik forrást a publikált adatok jelentik, melyek egyértelmű hátránya, hogy az adat helyessége ellenőrizhetetlen (márpedig tévedhetetlen botanikus nincs), hacsak egyértelmű utalást nem találunk a közleményben az adat herbáriumi forrására vonatkozóan. Az ilyen munkák azonban meglehetősen ritkák. Előnyük, hogy az adatokat tömören, készen tálalják az olvasó számára. Harmadik forrásként a terepi kutatások aktuális, még nem publikált adatait szoktuk emlegetni. Ezekkel szemben minimum elvárás az, hogy egy terepnaplóban pontos hely és idő megjelöléssel szerepeljenek. Munkánkban csak az utóbbi két forrásra támaszkodhatunk. A hazai jelentősebb gyűjtemények részleges áttekintésével ui. nyilvánvalóvá vált, hogy a vizsgálati területről gyűjtött növények mennyisége igen csekély. A publikált adatok száma alátámasztja ezt a véleményt, ugyanis a szakirodalom - konkrét herbáriumi adatra hivatkozva - csak néhány növény esetében emlékezik meg a Havi-hegyről. Az aktuális flóra feltárása érdekében 2009-ben tavasszal, nyáron és ősszel, több alkalommal is bejártuk a területet. A magántulajdonban lévő kertek flóráját csak a kerítések menti keskeny sávban, illetve néhány kivételes esetben az egész telket átfésülve tudtuk megvizsgálni. A védett és jelentősebb növények lelőhelyeinek GPS berendezéssel bemért koordinátáit WGS adatok formájában tároltuk. Néhány esetben fotó dokumentáció is készült. A növények meghatározásánál és a nomenklatúra tekintetében KIRÁLY (2009) munkájához igazodtunk. A különböző forrásokból egybegyűjtött adatokat Excel táblázatokban és Turboveg adatbázisban tároltuk. A korábbi állapotok referenciájaként NENDTVICH (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876) dolgozatait és HORVÁT (1942) flóraművét tekintettük. Ez utóbbi mű enumeratio-jában szereplő fajok közül külön kezeltük azokat a taxonokat, melyeket a szerző az egész területre vonatkozóan elterjedtnek tekintett („Vulgaris. Közönséges.", Jn regione montana collinaque vulgaris. Hegy- és dombvidéken közönséges."), vagy helymegjelölésként „Mecsek" és/vagy „Pécs" vagy „Pécs környéke" voltak megadva. Ezeket megvizsgálva kirostáltuk azokat, melyeket a Havi-hegy általános adottságai kizártak, így a vízi, mocsári, üde réti, üde erdei és szegetális fajokat. A pótlásokban (pl. HORVÁT 1971, KEVEY és HORVÁT 2000) feltüntetett fajok többsége a területre új vagy ritka taxon, pontos helymegjelöléssel, így ezek esetében nem alkalmaztunk szűrést.