Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Morschhauser Tamás, Oláh Anita, Temesi Andrea és Erdős László: Változások a Tubes karsztbokorerdő-sziklagyep növényzetének határzónájában
MORSCHHAUSER-RÓZSA-TEMESI-ERDŐS: VÁLTOZÁSOK A TUBES. 285 Megvitatás A karsztbokorerdő-sziklagyep mozaikban az egyes bokorerdő- és sziklagyep-foltok helye folytonosan dinamikusan változik (JAKUCS 1972). A dinamikára vonatkozó megfigyelések a vizsgálat által átfogott 16 év során is lejátszódtak. Feltűnő jelenség a bokorerdő terjeszkedése a gyep rovására. A fajok száma a szelvény nagy részében csak kisebb ingadozásokat mutatott, de az erdőfoltban, valószínűleg a záródás következtében nagymértékben csökkent. Jelentősebb változások a dominancia viszonyok eltolódásában következtek be. A Cl-es kvadrát maradt meg csupán teljesen gyepnek. A C2-es kvadrátban növekedésnek indult Fraxinus ornus már jelentősebb lombkorona borítást ért el, fejlődik hozzá a cserje szegély is. Az erdőszegély (C3-as kvadrát) lombkoronaszintjének borítása is növekedett. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a korábban sziklagyep (C2), ill. gyepes erdőszegély (C3) által elfoglalt kvadrátokat egy idő után teljes egészében karsztbokorerdő foglalja majd el. A gyepszintben is megmutatkozik a lombkoronaszint záródásának tendenciája. Feltűnő a füvek borításának jelentős növekedése a teljes szelvényben. A még teljesen gyepnek minősülő első kvadrátban is a sziklagyepet alkotó füvek borítása is nőtt, ami nagyobb záródást eredményezett. A bokorerdősödő és a korábban is már erdőfoltot adó kvadrátokban pedig az árnyalást jobban tűrő füvek előretörése mellett, a sziklagyepen tömeges fajok (Bromus pannonicus, Festuca rupicola) vannak visszaszorulóban. Ahol a fásszárú növényzet borítása trendszerűen növekszik, ott sem követi ezt azonnal a lágyszárú szint változása. Ahhoz, hogy a fásszárú szintben bekövetkezett módosulások egyértelműen azonosítható trendszerű változásokat váltsanak ki a lágyszárúak körében, valószínűleg hosszabb időre van szükség (v. ö. House és mtsi 2003). A Szársomlyón (1991-1994 között), az évelő növények visszaszorulása és a felszabaduló helyeken az egyévesek előretörése következett be, ( BORHIDI et al 1999 a,B) amihez korábban hasonló változásokat mutatott a tubesi szelvény is, hosszú távon azonban ilyen tendencia már nem figyelhető meg. A tapasztalt dinamika a karsztbokorerdő dinamikai változását mutatja. A kis kvadrátok (1 m 2-es) klasszifikációja alapján (MORSCHHAUSER et al 2009) az első periódusban (1991-1994) elkülönülő erdőszegély eltűnőben van, a határ élesedett, az egykori szegély egyik fele a gyephez, másik fele az erdőhöz vált hasonlóbbá a második (2005-2007) periódusban. Amennyiben lehetőség lesz rá, érdemes a helyszínt másfél évtized múlva újra vizsgálni, és az akkori változásokat regisztrálni. Hasznos volna továbbá légifelvételek elemzése alapján elemezni a bokorerdő-gyep dinamikát.
