Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Purger Dragica: A Pécs-Nagyárpád melletti Natura
158 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 Kései pitypang ( Taraxacum serotinum W. et K.) - pontus-pannóniai elterjedésű sztyeppfaj, jó löszjelző növény. A Nagyárpád településhez közelebbi dombtetőn, a föld utak peremén fordul elő (PURGER 2008), elsősorban zárt, száraz, élesmosófű (Chrysopogon grylus) uralta gyepben. Az állomány nagyságát 200-300 tőre becsültem. Az állomány megőrzése az élőhely fenntartásával biztosítható, nem veszélyeztetett. Árlevelű len (Linum tenuifolium L.) - pontus-mediterrán jellegű faj. A Pécs-Nagyárpád Natura 2000-es területen, löszpusztaréten termő populációja stabilnak tűnik, tekintettel arra, hogy a Dénes Andrea által 1994-ben 200 tőre becsült állomány (POZSONYI 1999) egyedszáma az utóbbi időben nem változott lényegesen. Illatos hunyor (Helleborus odorus Waldst. et Kit.) - balkáni flóra elem, védett, kora tavasszal virágzó növény, a Dél-Dunántúlon elterjedt. A vizsgált területen többfelé előfordul, az egyes lejtőkön a cserjésedő gyepekben tömeges. Több ezer tőből álló populációja nem veszélyeztetett. Pécsvidéki aszat (Cirsium boujartii (Pill, et Mitterp.) Schultz Bip.) - pannóniai flóraelem. Ez a védett növény a felhagyott legelőkön, cserjések szegélyében terem (CSIKY és mtsi 2005, PURGER 2008). Populációját 2008-ban 500 egyedre becsültem, a vizsgált területen nem veszélyeztetett. Bunkós hagyma ( Allium sphaerocephalon L.) - szubmediterrán-dél-ázsiai elterjedésű faj. A nagyárpádi gyepekben termő populációját 1994-ben Dénes Andrea 30-50 tőre becsülte (POZSONYI 1999). Populációjának egy része 2007-2008-ban megsemmisült. Nagyezerjófü (Dictamnus albus L.) - pontus-mediterrán elterjedésű faj. A vizsgált területen ez a ritka, védett faj a xerotherm tölgyesek helyén kialakult cserjésekben és a félszáraz gyepekben fordul elő (PURGER 2008). Az utóbbi két évben jelentős populációcsökkenés tapasztalható, ami egyértelműen az erdő szélén végzett tarvágásnak és a cserjeirtásnak a következménye. A Natura 2000-es területen 2008-ban kb. 40 tövet számoltam össze. Az állomány fennmaradása a cserjések és az erdőfoltok megőrzésével biztosítható. Magyar repcsény ( Erysimum odoratum Ehrh) - közép-délkelet európai elterjedésű faj. Lejtősztyepp rétekben, cserjésekben, cserjésszéleken terem ez a mészkedvelő, ritka védett növény. A vizsgált területen 2008-ban több száz tőből álló populációja termett. Az állomány megőrzése az élőhely megőrzésével biztosítható. Erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium L.) - európai elterjedésű, ritka és védett faj. A száraz tölgyes helyén kialakult cserjésekben terem. A 2007-2008-ban végzett cserjeirtások következményeként a populáció mérete jelentősen csökkent, 2008-ban mindössze 10 tövet számoltam. Az állomány fennmaradása a cserjések és az erdőfoltok megőrzésével biztosítható. Jerikói lonc (Lonicera caprifolium L.) - szubmediterrán elterjedésű felfutó cserje, melegkori reliktum. A tölgyes erdőfolt szélén található kisebb populációja. A Natura 2000-es területen kívül, egy Pécsudvard felé húzódó erdőfoltban és a mellette lévő cserjésekben viszont tömeges. Az állomány fenntartása az élőhely megőrzésével biztosítható. A faj nem veszélyeztetett. Turbánliliom (Liliom martagon L.) - euro-szibériai elterjedésű, feltűnően dekoratív, védett erdei növény. A Natura 2000-es területen kívül eső „Pécsudvardi erdőben" terem. Kímélő erdőkezelés mellett populációja nem veszélyeztetett. Szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.) - atlanti-mediterrán elterjedésű védett növény, többnyire üde erdőkre jellemző. A vizsgált területen egy kisebb populáció, kb. 50 tő az erdőfoltokban és a cserjésekben található.
