Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Purger Dragica: A Pécs-Nagyárpád melletti Natura
PURGER DRAGICA: A P ECS-NAGY ARP AD MELLETTI NATURA 2000-ES TERÜLET GYEPJEI \(fj Pirítógyökér (Tamus communis L.) - szubmediterrán jellegű lián, védett melegkori reliktum. A Natura 2000-es területen kívül eső „Pécsudvardi erdőben" került elő néhány tő. Nyári tőzike (Leucojum aestivum L.) - ez a védett, atlantikus-mediterrán elterjedésű faj, nedves, vagy időnként vízzel borított talajon, mocsárréten terem. A vizsgált területen Millner Pál fedezte fel (KEVEY és HORVÁT 2000). Az utóbbi években végzett terepi megfigyelések alapján populációja folyamatosan csökken a rétek kiszáradása miatt. A magassásos mocsárrét egyre kisebb foltokban van jelen, helyén üde rét alakul ki, amelyet kaszálással tartanak fenn. A gyepekben élő állatok együttesei nem tartoztak e kutatás keretébe, ennek ellenére itt is megemlítendő, hogy a vizsgált gyepekben előfordul egy fokozottan védett, Natura 2000-es faj, a magyar tarsza ([Isophya cos tata), mely a Kárpát-medence szubendemikus, posztglaciális sztyepp-periódusának reliktum állatfaja. Világállományának zöme Magyarországon található, ezen belül jelentős állományai a Dél-Dunántúlon fordulnak elő (VADKERTI és mtsi 2004). A Pécs-Nagyárpádon élő populációja zárt sztyeppréten és a völgyalji kaszálóréten él (VADKERTI 2003). Korai fenológiája és gyenge mobilitási képessége miatt állományait veszélyezteti a gyepek égetése, ill. a korai kaszálás. Előfordulását a tápnövények, főképp a kétszikű növények borítása befolyásolja. A vegetáció-struktúrára és annak faj összetételére való érzékenysége miatt állományait veszélyezteti a bármely időszakban bekövetkező, bármilyen eredetű taposás. A jelenlegi kezelés fennmaradása mellett a faj nem veszélyeztetett (PURGER és VADKERTI 2004). A völgyalji rétet és a sztyepprétet később kell kaszálni (legkorábban július közepén), de egy-egy foltot érintetlenül kell hagyni. Köszönetnyilvánítás: Köszönöm Molnár Dánielnek, hogy rendelkezésemre bocsátotta a Natura 2000-es területről nyilvántartott hivatalos információkat, valamint Purger Jenőnek a terepi munkában nyújtott segítséget. Hálás vagyok Kevey Balázsnak, Alexay Zoltánnak és Dénes Andreának, akik publikálatlan adataikkal hozzájárultak a munka teljességéhez, Bartha Sándornak és Csiky Jánosnak a cikkhez fűzött hasznos megjegyzéseikért. Nagy Erzsébetet köszönet illeti a tájtörténeti szöveg, Török Júliát az angol nyelvű szöveg lektorálásáért. Irodalom BARTHA S. 2003: A természetvédelmi kezeléseket megalapozó vegetációkutatásokról. In: BARTHA S. és MOLNÁR ZS. (szerk.): A természetvédelmi kezelési tervek készítéséhez szükséges vegetációdinamikai, természetességi és regenerációs kérdésekről. — Tanulmány a Természetvédelmi Hivatal számára. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 4-48. BARTHA S. 2008: Mikrocoenológiai módszerek a táji vegetáció állapotának vizsgálatára. Tájökológiai Lapok 6(3): 229-245. BÁNDI G., PETRES F. É. és MARÁZ B. 1975: Baranya megye az őskorban. In BÁNDI G. (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Baranya Megyei Levéltár, Pécs. BORHIDI A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Hungarica 39(1-2): 87-181. B ORHIDI A. és SÁNTA A. (szerk.) 1999: Vöröskönyv Magyarország növénytársulásairól 1-2. TermészetBUVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 362 pp., 404 p. CHIKÁN G. 1981: Földtani magyarázó a Postavölgy 12 számú M l:10.000-es méret-
