Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Purger Dragica: A Pécs-Nagyárpád melletti Natura
PURGER DRAGICA: A P ECS-NAGY ARP AD MELLETTI NATURA 2000-ES TERÜLET GYEPJEI \(fj gati kitettségű völgy oldalán koros cser-, és molyhos tölgy hagyásfák találhatók, melyeket félszáraz gyep vesz körül. A sűrű cserjések gyepszintje fajszegény, itt többnyire csak a nitrofrekvens fajok fordulnak elő. A harmadik (a falutól legtávolabbi) domb alján lévő cserjések a xero therm tölgyes erdők fajait, valamint más ritka és védett fajokat őriznek: tatárjuhar, húsos som, ostorménfa, színeváltó kutyatej, erdei borkóró, méreggyilok, borzas orbáncfű, szártalan kankalin, nagy ezerjófü, galambvirág, vadkörte, rozsdás rózsa (Rosa rubiginosa), borzas és erdei viola (Viola hirta, V. reichenbachiana), erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coerulea), hólyagos csűdfü (Astragalus cicer), deres sás (Carex flacca), ernyős madártej (Ornithogallum umbellatum), kőmagvú gyöngyköles (Lithospermum officinale), osztrák ökörfarkkóró (Verbascum austriacum), pécsvidéki aszat (Cirsium boujartii) és gyapjas gyűszűvirág. Természetvédelmi problémák és kezelési javaslatok A múltban és a jelenben zajló emberi tevékenységek egyre több és halmozódó károsodást okoznak a természetben, melynek egyik gyakori példája az élőhelyek átalakítása, és ezzel összefüggésben az élővilág változatosságának csökkenése. Az elmúlt években történt eseményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a természetközeli állapotú értékes gyepeken (esetenként védett területeken!) fokozódik a beépítés veszélye. A Pécs-Nagyárpád Natura 2000-es területen 2007-2008 telén a harmadik domb alján kiirtották a cserjéket, és a dombtető felé nehézgépek segítségével utat építettek ki. Ezzel a durva beavatkozással a domb alján lévő védett nagy ezerjófü (Dictamnus albus) és az erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) populációjának nagy része megsemmisült. Az egész dombtetőről pedig eltávolították a termőföldet, valószínűleg építkezési szándékkal. Ezáltal teljesen megsemmisült az értékes és országos szinten ismert (PURGER 2007) összetett struktúrájú, fajgazdag sztyepprét állomány. A következő évben végzett felmérések azt mutatták, hogy a humusz réteg nélküli (pionír) felszínen teljesen nyílt növényzet alakult ki, amelyben csupán gyomok és néhány szárazgyepekre általánosan jellemző növényfaj fordult elő (1. táblázat). A csupasz felszínen azonban nagy felületet foglalt el az akác, amelynek terjedése nagyon nagy veszélyt jelent a gyep regenerációja szempontjából. Ez az eset jól példázza az értelmetlen természetkárosítást, mivel a Natura 2000-es területeken új épület legálisan nem létesíthető. A kővetkező években a gyep regenerációját figyelemmel kell kísérni és rendszeres kaszálással az akác visszaszorítását kell elérni. A Pécs-Nagyárpád Natura 2000-es területen lévő gyepeket korábban juhokkal legeltették, de az utóbbi évtizedben a dombokon nincs legeltetés. A völgy alján azonban marhák legelnek és ott túllegeltetés tapasztalható, leginkább a kút környékén, ahol a taposás is jelentős. A gyepek fenntartását égetéssel biztosítják. A rendszeresen felégetett állományokban, a szálfü szint jól fejlett, egyenletes, néhány domináns fajból áll. Az aljfű szint többnyire zárt, sok kétszikű fajjal, amelyek között az évelő lágyszárú életformatípus az uralkodó. Az egyes állományokban megfigyelhetőek a cserjésedés jelei. Általánosan megerősített megfigyelés, hogy a gyepek struktúráját, fiziognómiáját a használati mód erősen befolyásolja (HORVÁTH 2002, VIRÁGH 2007). A természetközeli állapotú gyepek szerkezete erősen strukturált, degradált állapotban viszont leegyszerűsödik.
