Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
III. AZ ÁRUTERMELÉS MEGINDULÁSA ÉS PÉCSVÁRAD MEZŐVÁROSSÁ FEJLŐDÉSE A KÖZÉPKORBAN
AZ ÁRUTERMELÉS MEGINDULÁSA ÉS PÉCSVÁRAD MEZŐVÁROSSÁ FEJLŐDÉSE A KÖZÉPKORBAN I. A FÖLDMÜVELÉS FEJLETTSÉGI FOKA A XIII-XIV. SZÁZADBAN AZ ÁRUTERMELÉS KEZDETEI A XIII. század elejétől sok adatunk van szántóföldekről, szőlőkről, mely tényt csak részben világítja meg Szentpétery véleménye, mely szerint ,,az oklevélbe foglalás szükségességének tudata kifejlődött." 1 A paraszti munka súlypontja e területre tevődött, mint azt az alapítólevél szolgálónépeinek számbavételénél is szemlélhettük. Míg i2i2-ben a hetényi jobbágyok a közös földből kérték az őket illető szántók kiadatását (ezek közül a jobb földekre - „pinguis terre" tartottak igényt, 2 1254-ben a Bökény nembeli Vidfi Miklós birtokán osztozó gyermekek Jánosi határában már gondosan elhatárolták az egy-egy testvért megillető földrészt, az erdők kivételével. 3 Kínosan pontos a határleírás a Peturd nevű elnéptelenedett falu környékén készített adásvételi szerződésen 1267-ben. Ott is határhalmokat emeltek, ahol megvolt a természetes határ, s megírták, hogy újonnan emelték azokat. A földek szélén gyümölcsösök, a lejtőkön az eróziót megelőzendő - árkok és földhányások készültek/' A hetényi szántók az osztásos földközösségbe tartoztak tehát, a másik két falunál részben már elhatárolt szántókról olvasunk, melyek elárulják, hogy az adott térszínen tovább folyt az erdőírtás és a földek feltörése. Az úri és paraszti szántók helyhez kötődése, magántulajdona mellett továbbra is fennállt a földközösség, főleg erdők és legelők esetében. 3 Bár kiszorulóban volt területünkön, 1401-ben a mai Nagypall melletti Kispall határában még Nyilos néven emlegetnek felszántott határrészt. 0 . Az úri birtokosok osztásnál természetesen a legjobb földekre tartottak igényt, míg végül ki sem adták kezükből. Ezt látjuk Farkas és Jakab, hetényi jobbágyok követelésénél a „pinquis" jelző esetében. Ebben az ok1 SZENTPÉTERY 1930. 75. - ÁUO VI. 355-56. 3 ZICHY I. 7-10. * ÁUO III. 171-76. 5 TAGÁNYI 1899. 62. 0 PESTHY 1888. II. 1114: Nyilos; ZICHY XII. 74; SZÉKELY 1953a 88. 46. jzet. levélben kiemelték, hogy az ekeföldmérték 120 hold körül járt', mely viszonylag kicsi mérték a művelt földek, irtványos eredetére, a mélyen behasadt, tagolt térszín formáira csak részben vezethető vissza. Az irtványterületeknek a mainál jóval nagyobb termőerejére kell gondolnunk. Feltűnő, hogy területünk szántói magaslatokon feküdtek, a szőlőoptimum magasságában (250-300 m), és irtványjellegűek voltak. E korból istállózó állattartásra is vannak adataink. A kisebb ckeföldmérték megítélésében a szűzföldek kezdeti, nagyobb termőképességével más alapon is számolhatunk. 1387-ben már pl. elidegenítési tilalom ellenére azzal az indokkal adtak el Pécsváradon egyes szőlőket, hogy „propter earum diminutionem et paupertatem ipis (ti. az eladóknak) forent inutiles et infructuose." Ismerünk ilyen indoklást a XV. századból is. A magaslati határrészeken található földeknek az őszi szántás idején látható sávos tarkasága, s a meredeken fekvő szőlők köves talajának márgás fehérsége ma is jól szemlélteti, hogy itt valóban a jó föld lepusztulásáról van szó. Ez kezdetben vastagon födte a hegyhátakat, kiváló termőképessége sokáig lehetővé tette, hogy kis kiterjedésben, csak a dombhátakon meghúzódva eltarthassa a lakosságot, sőt más vidékek számára is termeljen. Űj települések alakulnak, pl. Zobák s , Szentlászló 0 és a távolabbi, kelet-baranyai Mitarscdc 10 . A XII. század közepétől bontakozik ki területünkön ez a mozgalom, s jönnek létre a közeli környékre nagyon jellemző kettős helynevű települések is: számos Nagy-, Kis-, Alsó-, Felső-, előtagú és az anyatelcpülcs nevét utótagként viselő az anyatelepülés szomszédságában feltűnő falu. Az elvándorlás nemcsak az úr hatalma alóli kibúvó, sok helyen felfedezhető okként a földművelés fejlődése. A hospesek jellemzően a legjobb - elhagyott - termőterületeket foglalták el, s ez már jellemző adat számunkra. A földközösség bomlását illusztrálják azok az adatok, melyek a területünkön a XIV-XV. század 7 MOLNÁR 1949a 193-94: az ekeföldmérték országos atlagáról; ZICHY I. 25-27; MOLNÁR i. m. i. h.: a középkori iugerum, hold mértékét területünkön egy Bezedek mellett létezett faluhói, Odusról ismerjük, ahol 1270-ben egy iugerum 70 kir. öl hosszú és 7 kir. öl széles volt, ami 1272 négyszögölnek felel meg ma, 72 négyszögöllel többnek, mint az 1200 négyszögöles ún. kishold vagy magyarhold. 8 GYÖRFFY 1966. 380. 9 GYÖRFFY 1966. 387. 1,1 ZICHY I. 405-06; CSÁNKI 1890-1913. II. 508.
