Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)

I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA

Az 1222. évben a spalatói érsek és a szcntmártoni kolostor között létrejött ügyletnél egyedüli tanú a pécsváradi apát/' s Elragadott egyházi nagybirtokok visszaszerzésére kap pápai megbízatást az 1225. és 1227. évben/ 1 " A váradi és a buksi bencés apátot azzal bízza meg a Szentszék 1225-ben, hogy a ma­docsai (Tolna m.) bencés monostorban hívják össze a közös káptalant. 50 E káptalanokat háromévenként kellett volna megtartani, de ez nem történt meg. A pápa elrendelte, hogy ezentúl évenként hívjanak össze káptalani gyűlést, válasszanak visitatorokat, s ha azok alkalmatlannak találnak valakit, a püspök azt távolítsa el egyházmegyéjének monostorai éléről. 1238-ban a boszniai paraténus eretnekség leverésére indított mozgalomban az e célra befolyó adományok összegyűjtésére kap megbízatást a pécsváradi apát. Ezután a bisztrai apátnak a csanádi püspök által történt meggyilkoltatása ügyében és a (nagy)váradi püspöki szék egy bitorlójával, egy oda erőszakkal behataló esztergomi kanonok ellen jár el mások mel­lett 1236-ban. 51 Ezek a megbízatások, melyek élénk kapcsolatot árulnak el a Szentszékkel, azt is mutatják, hogy a pécsváradi monostorban elfogadható szerzetesi élet folyt, s apátjai továbbra is tekintélyes helyet foglal­tak el az ország életében egyházi és politikai téren egyaránt. Az időközben megalakult új szerzetesrendek, a ciszterciek, premontreiek rendjei a kor igényének megfelelően jobban alkalmazkodtak a társadalom osztálytagozódásához, a munkát továbbra is tevé­kenységük középpontjába helyezték. A bencéseknél ugyanekkor inkább megszűnt a társadalom termelő­munkájában való aktív részvétel, a példa és tanítás náluk egyre inkább lelki, szellemi területre vonult vissza. A reformmal újból olyan példás, aktív tes­tületté kívánták szervezni a térítők rendjét, mint amilyen az államalapítás idején volt. Ezt annál in­kább követelték, mert a gazdálkodással való beha­tóbb törődés az új rendeknél is hanyatlásra, elviiá­giasodásra vezetett. 5 ' 2 A pécsváradi apátság imént jelzett gazdasági és politikai tekintélye járult hozzá ahhoz, hogy 1233-ban részt vehetett a jelentős anyagi haszont jelentő beregi sóegyezmény megkötésében. 5 '' A sóelosztás monopóliuma, melyet később fejtünk ki részletesen, igen nagy gazdasági haszonnal segítette Szt. Benedek pécsváradi monostorát. Mialatt a monostor apátja fontos megbízatásokat kap a Szentszéktől a bencés rend reformjának vég­rehajtása érdekében, az apátsági nagybirtok további erősítése érdekében megszületik 1220 körül az apát­ság interpolált és II. Andrástól megerősített alapító­levele. Keletkezési idejét az 1212. évi oklevél tar­talma és II. András 1228. évi átirata határozza meg. Ez az egyetlen fennmaradt oklevél az apátság bir­ía SÖRÖS-ERDÉLYI 1902-1916. Oklevéltár 176. sz. oki. 49 KOLLER II. 57-59. 50 SÖRÖS 1912. 16. 51 KOLLER II. 94-95 ; FEJÉR IV/i. 41-42, 93-95; II/2. 307-10. 52 MARCZALI 1896. II. 365; KOLLER II. 109; FEJÉR IV/2. 307-10. 53 FEJÉR VI/2. 222, 239. tokairól. A benne felsorolt birtokokat, jogokat, ki­váltságokat mind István királytól eredőnek tüntetik fel. 54 7­A TATÁRJÁRÁS. BEATUS APÁT PERE A HOSPESEKKEL - 1258. A HITELESHELYI MŰKÖDÉS 1252-ben Pécsvárad volt apátját, Favust válasz­tották apátjukká a pannonhalmi monostor szerzete­sei. Ez a választás is azt mutatja, hogy a Vashegy tövén mintaszerű szerzetesi élet folyt, és ott kiváló szerzeteseket neveltek. Favus lehetett a monostor feje a tatárjárás idején is, mert bizonyos vonatkozások azt jelzik, hogy közvetlenül átélte az akkori pusztí­tásokat. A pannonhalmi választást megerősítő pápai bullában IV. Ince olyan férfiúnak mondja őt, akiben bíznak a szerzetesek, kinek jámborsága, rátermett­sége a kolostor javát szolgálja majd. 55 Favus később IV. Sándor pápához intézett levelében számol be a hazát és különösen a rendet ért károkról. Azt írta, hogy a bencés rend fennmaradása a tatárdúlás és az apátok, szerzetesek meggondolatlansága miatt két­ségessé vált. 50 A tatárjárás Pécsváradot nem érintette, egyedül a szeri birtok környékén hallunk pusztításról. Pécsvá­rad megtámadásáról nem olvasunk Favus méltatásá­ban, sem pedig a közel korú 1258. évi oklevélben. 57 Favus valószínűen közvetlen utódja Beatus, neve 1258-ban a hospesper idején merül fel. Az ő idejéből értesülünk arról, hogy a pécsváradi apátok a régeb­ben megkezdett telepítéseket folytatva, Pécsváradra újabb külföldi jövevényeket telepítettek. Beatus, aki Olaszfalva vendégnépeit telepítette Pécsváradra még 1258 előtt, ez évben hosszas perbe keveredett a vá­radi hospesekkel, 5 * akik a piacok vámszedésének jo­gát kívánták megszerezni és az apát önkényével szemben a II. Andrástól kapott önkormányzatuk fenntartását,'* 9 sőt kiterjesztését akarták elérni. Emel­lett kiváltságolt közösségükhöz akarták csatolni Olaszfalvát és 8, hospesek lakta mansiót Váralja szolgafalujából. Az apát végül átengedte a polgárok­nak a peres részeket, ahol külön bíró vezetése alatt élhettek, viszont a piacok vámszedésének jövedelme továbbra is az apát kezében maradt. Itt a hetényi serviensekhez hasonlóan bizonyos engedmények és a földesúri hatalom védőereje ellenében a vendégné­pek kiváltságolt csoportja is megbékélt földesurá­val, amit annál könnyebben tehetett, mert a szaba­dokkal együtt sokkal kedvezőbb feltételek között élt, mint az apátság szolgálónépei. 54 SZENTPÉTERY 1918. 55 FEJÉR IV/2. 129-30. 56 BALANYI 1939. 404. 57 SÖRÖS 1912. 17: Szér falu pusztításáról; RUPP (1870. 362-63.) szerint a tatár Pécsváradot is pusztította; FEJÉR IV/2. 129-30: Favus pannonhalmi beiktatásának méltatásánál nincs szó Pécsvárad dúlásáról. 58 HO VI. 09-100; ÁUO VII. 5í 9 ; SZENTPÉTERY 1918. 35­59 FEJÉR IV/2. 491.

Next

/
Thumbnails
Contents