Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA
Az 1222. évben a spalatói érsek és a szcntmártoni kolostor között létrejött ügyletnél egyedüli tanú a pécsváradi apát/' s Elragadott egyházi nagybirtokok visszaszerzésére kap pápai megbízatást az 1225. és 1227. évben/ 1 " A váradi és a buksi bencés apátot azzal bízza meg a Szentszék 1225-ben, hogy a madocsai (Tolna m.) bencés monostorban hívják össze a közös káptalant. 50 E káptalanokat háromévenként kellett volna megtartani, de ez nem történt meg. A pápa elrendelte, hogy ezentúl évenként hívjanak össze káptalani gyűlést, válasszanak visitatorokat, s ha azok alkalmatlannak találnak valakit, a püspök azt távolítsa el egyházmegyéjének monostorai éléről. 1238-ban a boszniai paraténus eretnekség leverésére indított mozgalomban az e célra befolyó adományok összegyűjtésére kap megbízatást a pécsváradi apát. Ezután a bisztrai apátnak a csanádi püspök által történt meggyilkoltatása ügyében és a (nagy)váradi püspöki szék egy bitorlójával, egy oda erőszakkal behataló esztergomi kanonok ellen jár el mások mellett 1236-ban. 51 Ezek a megbízatások, melyek élénk kapcsolatot árulnak el a Szentszékkel, azt is mutatják, hogy a pécsváradi monostorban elfogadható szerzetesi élet folyt, s apátjai továbbra is tekintélyes helyet foglaltak el az ország életében egyházi és politikai téren egyaránt. Az időközben megalakult új szerzetesrendek, a ciszterciek, premontreiek rendjei a kor igényének megfelelően jobban alkalmazkodtak a társadalom osztálytagozódásához, a munkát továbbra is tevékenységük középpontjába helyezték. A bencéseknél ugyanekkor inkább megszűnt a társadalom termelőmunkájában való aktív részvétel, a példa és tanítás náluk egyre inkább lelki, szellemi területre vonult vissza. A reformmal újból olyan példás, aktív testületté kívánták szervezni a térítők rendjét, mint amilyen az államalapítás idején volt. Ezt annál inkább követelték, mert a gazdálkodással való behatóbb törődés az új rendeknél is hanyatlásra, elviiágiasodásra vezetett. 5 ' 2 A pécsváradi apátság imént jelzett gazdasági és politikai tekintélye járult hozzá ahhoz, hogy 1233-ban részt vehetett a jelentős anyagi haszont jelentő beregi sóegyezmény megkötésében. 5 '' A sóelosztás monopóliuma, melyet később fejtünk ki részletesen, igen nagy gazdasági haszonnal segítette Szt. Benedek pécsváradi monostorát. Mialatt a monostor apátja fontos megbízatásokat kap a Szentszéktől a bencés rend reformjának végrehajtása érdekében, az apátsági nagybirtok további erősítése érdekében megszületik 1220 körül az apátság interpolált és II. Andrástól megerősített alapítólevele. Keletkezési idejét az 1212. évi oklevél tartalma és II. András 1228. évi átirata határozza meg. Ez az egyetlen fennmaradt oklevél az apátság biría SÖRÖS-ERDÉLYI 1902-1916. Oklevéltár 176. sz. oki. 49 KOLLER II. 57-59. 50 SÖRÖS 1912. 16. 51 KOLLER II. 94-95 ; FEJÉR IV/i. 41-42, 93-95; II/2. 307-10. 52 MARCZALI 1896. II. 365; KOLLER II. 109; FEJÉR IV/2. 307-10. 53 FEJÉR VI/2. 222, 239. tokairól. A benne felsorolt birtokokat, jogokat, kiváltságokat mind István királytól eredőnek tüntetik fel. 54 7A TATÁRJÁRÁS. BEATUS APÁT PERE A HOSPESEKKEL - 1258. A HITELESHELYI MŰKÖDÉS 1252-ben Pécsvárad volt apátját, Favust választották apátjukká a pannonhalmi monostor szerzetesei. Ez a választás is azt mutatja, hogy a Vashegy tövén mintaszerű szerzetesi élet folyt, és ott kiváló szerzeteseket neveltek. Favus lehetett a monostor feje a tatárjárás idején is, mert bizonyos vonatkozások azt jelzik, hogy közvetlenül átélte az akkori pusztításokat. A pannonhalmi választást megerősítő pápai bullában IV. Ince olyan férfiúnak mondja őt, akiben bíznak a szerzetesek, kinek jámborsága, rátermettsége a kolostor javát szolgálja majd. 55 Favus később IV. Sándor pápához intézett levelében számol be a hazát és különösen a rendet ért károkról. Azt írta, hogy a bencés rend fennmaradása a tatárdúlás és az apátok, szerzetesek meggondolatlansága miatt kétségessé vált. 50 A tatárjárás Pécsváradot nem érintette, egyedül a szeri birtok környékén hallunk pusztításról. Pécsvárad megtámadásáról nem olvasunk Favus méltatásában, sem pedig a közel korú 1258. évi oklevélben. 57 Favus valószínűen közvetlen utódja Beatus, neve 1258-ban a hospesper idején merül fel. Az ő idejéből értesülünk arról, hogy a pécsváradi apátok a régebben megkezdett telepítéseket folytatva, Pécsváradra újabb külföldi jövevényeket telepítettek. Beatus, aki Olaszfalva vendégnépeit telepítette Pécsváradra még 1258 előtt, ez évben hosszas perbe keveredett a váradi hospesekkel, 5 * akik a piacok vámszedésének jogát kívánták megszerezni és az apát önkényével szemben a II. Andrástól kapott önkormányzatuk fenntartását,'* 9 sőt kiterjesztését akarták elérni. Emellett kiváltságolt közösségükhöz akarták csatolni Olaszfalvát és 8, hospesek lakta mansiót Váralja szolgafalujából. Az apát végül átengedte a polgároknak a peres részeket, ahol külön bíró vezetése alatt élhettek, viszont a piacok vámszedésének jövedelme továbbra is az apát kezében maradt. Itt a hetényi serviensekhez hasonlóan bizonyos engedmények és a földesúri hatalom védőereje ellenében a vendégnépek kiváltságolt csoportja is megbékélt földesurával, amit annál könnyebben tehetett, mert a szabadokkal együtt sokkal kedvezőbb feltételek között élt, mint az apátság szolgálónépei. 54 SZENTPÉTERY 1918. 55 FEJÉR IV/2. 129-30. 56 BALANYI 1939. 404. 57 SÖRÖS 1912. 17: Szér falu pusztításáról; RUPP (1870. 362-63.) szerint a tatár Pécsváradot is pusztította; FEJÉR IV/2. 129-30: Favus pannonhalmi beiktatásának méltatásánál nincs szó Pécsvárad dúlásáról. 58 HO VI. 09-100; ÁUO VII. 5í 9 ; SZENTPÉTERY 1918. 3559 FEJÉR IV/2. 491.
