Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)
I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA
Az 1250-es évek derekától a 70-cs évek közepéig uralkodó Beatus idejéből maradtak ránk a monostor hiteleshelyi működésének első adatai. 00 Gyakorlott kezek írják már ezeket, így az oklevelek alapján évtizedekkel korábbra, legalább az Aranybulla első kiadásának idejére tehetjük a hiteleshely kialakulását. A hiteleshelyül kijelölt nagyobb monostorok, a káptalanok állították ki a birtokosok jogügyleteiről az okleveleket, ügyelve a jogi ügyletnek a fennálló törvények, szokások alapján történő megkötésére. Ugyanitt folytak le a királyi bíróságok megkeresései folytán a tanúvallomások és más bizonyságtételek írásba foglalása. A hiteleshelyck szerzetesei mentek ki királyi hites emberekkel - homo regiusokkal - a vitás birtokterületek bejárására. A tőlük kapott oklevél az előírt formában kiállítva teljes bizonyító erővel bírt. Ez az intézmény az egyházi testületek kezében évszázadokon át biztosította a feudális társadalmi rendszer jogrendjét és hatalmas eszközzé vált. Amikor Dénes nádor 1274-ben Székesfehérváron újból átírva kiadta a tihanyi apátság I. Lászlótól származó kiváltságlevelét, bevezetőben az eljárás indoklásául előadta, hogy a királyt - IV. Lászlót a pannonhalmi, pécsváradi, szekszárdi, tihanyi és más bencés apátságok arra kérték, állítsa helyre, adassa vissza a tatárjárás óta elvett birtokaikat. 61 Hogy melyek voltak ezek a birtokok, nem tudjuk. Az apát világi hatalmának megerősödését jelzi az ugyancsak 1274-ben, IV. László királytól kieszközölt újabb átírás, mellyel újra megerősítették a II. Géza és II. András idején már megerősített alapítólevelet.'' 2 Ennek az újabb, immár harmadik megerősítésnek érdekessége, hogy Benxus - valószínűleg Beatus apát - nem a legutolsó, II. András-féle, hanem a II. Géza-féle privilégiumot tárta a világ elé és kérte annak újbóli kiadását. 1274. évi megerősítés tanúi közt István kalocsai érsek, Jób pécsi püspök, Dénes nádor, Henrik szlavón bán, Moys somogyi ispán Ófalu, Váralja volt földesura, aki Ófalut és Váralját 1272-ben eladományozta - és Herbardus főlovászmester, baranyai ispán neve olvasható, kik közeli, sőt közvetlen szomszédok voltak. ,,! Az 1279-ben sorra jövő János, az 1280-ból említett István és az 1295-ből ismeretes Simon apátoknak csak a neve maradt ránk.'"'' Az apátság jövedelmei a XIII. század végén és a XIV. század első felében az apátok eskü alatt tett jövedelembevallásai szerint 300 márka körül jártak, ami 1200 arany forintnak felelt meg.°° 8. A MONOSTOR LAKÓI ÉS BEOSZTÁSAIK A monostor lakóiról, beosztásukról és tevékenységük köréből a XIII. századtól vannak adataink. Ezeket a hiteles helyi kiadványoknak köszönhetjük, melyek a század ötvenes éveitől maradtak ránk. 06 A kiadványokat éppen a monostor seniorjai, illetőleg tisztségviselő rendtagjai jegyezték nevükkel: Évek Apát Dékán Custos Kantat Cellarius 1254 Beatus András György _ _ 1259 Beatus Ádám Makár Rainer Farkas 1267 Beatus Bálint Bonifác Péter 1270 Beatus Valter Bonifác Péter 1274 Benxus Valter Bonifác Péter 1274 (Beatus) 1274 Illés Bonifác Mátyás Adorján 1279 János Péter Bonifác András 1280 István Lázár Bonifác 1281 Miklós Bonifác 1289 Mátyás 1295 Simon Péter Bohumil 1296 Péter Bohumil 1296 (Bagamér) 1298 Bohumil Herman 1299 Gellért 60 FEJÉR IV/3. 188. 61 SÖRÖS-ERDÉLYI 1908. 534-53562 FEJÉR V/3. 172-74. 03 U.o. 64 SÖRÖS 1912. 18. 65 SÖRÖS 1912. 191. SÖRÖS 1902. 38-39: István és Anzelm apátok után, kik 1030 táján Csanádra mentek csak két évszázadnyi szünet után, a hitelcshelyi működés megindulásával bukkannak elő a pécsváradi szerzetesek nevei: ÁUO VII. 378-79; 1254; Ho VI. 99-100: 1259; ÁUO III. 171-76: 1267; ZICHY I. 25-27: 1270; ÁUO IV. 105-06: 1274; KOLLER II. 212: 1274; ÁUO XII. 316-17: 1280; HO VII. 176-78: 1281; ÁUO XII. 485-86: 1289; HO VII. 240: 1295; ÁUO XII. 595-96: 1296; ZICHY I. 8990: 1298; ZICHY I. 93-95: 1299.
