Gállos Ferenc – Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad középkori történetéhez (Dunántúli Dolgozatok 8. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 8. Pécs, 1975)

I. PÉCSVÁRAD EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK ELSŐ KORSZAKA

Az 1250-es évek derekától a 70-cs évek közepéig uralkodó Beatus idejéből maradtak ránk a monostor hiteleshelyi működésének első adatai. 00 Gyakorlott kezek írják már ezeket, így az oklevelek alapján év­tizedekkel korábbra, legalább az Aranybulla első kiadásának idejére tehetjük a hiteleshely kialaku­lását. A hiteleshelyül kijelölt nagyobb monostorok, a káptalanok állították ki a birtokosok jogügyletei­ről az okleveleket, ügyelve a jogi ügyletnek a fenn­álló törvények, szokások alapján történő megköté­sére. Ugyanitt folytak le a királyi bíróságok megke­resései folytán a tanúvallomások és más bizonyság­tételek írásba foglalása. A hiteleshelyck szerzetesei mentek ki királyi hites emberekkel - homo regiusok­kal - a vitás birtokterületek bejárására. A tőlük kapott oklevél az előírt formában kiállítva teljes bi­zonyító erővel bírt. Ez az intézmény az egyházi tes­tületek kezében évszázadokon át biztosította a feu­dális társadalmi rendszer jogrendjét és hatalmas esz­közzé vált. Amikor Dénes nádor 1274-ben Székesfehérváron újból átírva kiadta a tihanyi apátság I. Lászlótól származó kiváltságlevelét, bevezetőben az eljárás indoklásául előadta, hogy a királyt - IV. Lászlót ­a pannonhalmi, pécsváradi, szekszárdi, tihanyi és más bencés apátságok arra kérték, állítsa helyre, adassa vissza a tatárjárás óta elvett birtokaikat. 61 Hogy melyek voltak ezek a birtokok, nem tudjuk. Az apát világi hatalmának megerősödését jelzi az ugyancsak 1274-ben, IV. László királytól kieszközölt újabb átírás, mellyel újra megerősítették a II. Géza és II. András idején már megerősített alapítólevelet.'' 2 Ennek az újabb, immár harmadik megerősítésnek érdekessége, hogy Benxus - valószínűleg Beatus apát - nem a legutolsó, II. András-féle, hanem a II. Gé­za-féle privilégiumot tárta a világ elé és kérte an­nak újbóli kiadását. 1274. évi megerősítés tanúi közt István kalocsai érsek, Jób pécsi püspök, Dénes ná­dor, Henrik szlavón bán, Moys somogyi ispán ­Ófalu, Váralja volt földesura, aki Ófalut és Váral­ját 1272-ben eladományozta - és Herbardus főlo­vászmester, baranyai ispán neve olvasható, kik kö­zeli, sőt közvetlen szomszédok voltak. ,,! Az 1279-ben sorra jövő János, az 1280-ból emlí­tett István és az 1295-ből ismeretes Simon apátoknak csak a neve maradt ránk.'"'' Az apátság jövedelmei a XIII. század végén és a XIV. század első felében az apátok eskü alatt tett jövedelembevallásai szerint 300 márka körül jártak, ami 1200 arany forintnak felelt meg.°° 8. A MONOSTOR LAKÓI ÉS BEOSZTÁSAIK A monostor lakóiról, beosztásukról és tevékeny­ségük köréből a XIII. századtól vannak adataink. Ezeket a hiteles helyi kiadványoknak köszönhetjük, melyek a század ötvenes éveitől maradtak ránk. 06 A kiadványokat éppen a monostor seniorjai, illető­leg tisztségviselő rendtagjai jegyezték nevükkel: Évek Apát Dékán Custos Kantat Cellarius 1254 Beatus András György _ _ 1259 Beatus Ádám Makár Rainer Farkas 1267 Beatus Bálint Bonifác Péter ­1270 Beatus Valter Bonifác Péter ­1274 Benxus Valter Bonifác Péter ­1274 (Beatus) 1274 ­Illés Bonifác Mátyás Adorján 1279 János Péter Bonifác ­András 1280 István Lázár Bonifác ­­1281 ­Miklós Bonifác ­1289 ­­Mátyás ­­1295 Simon Péter Bohumil ­­1296 ­Péter Bohumil ­­1296 (Bagamér) 1298 ­Bohumil Herman ­­1299 Gellért ­­­60 FEJÉR IV/3. 188. 61 SÖRÖS-ERDÉLYI 1908. 534-535­62 FEJÉR V/3. 172-74. 03 U.o. 64 SÖRÖS 1912. 18. 65 SÖRÖS 1912. 191. SÖRÖS 1902. 38-39: István és Anzelm apátok után, kik 1030 táján Csanádra mentek csak két évszázadnyi szünet után, a hitelcshelyi működés megindulásával bukkannak elő a pécsváradi szerzetesek nevei: ÁUO VII. 378-79; 1254; Ho VI. 99-100: 1259; ÁUO III. 171-76: 1267; ZICHY I. 25-27: 1270; ÁUO IV. 105-06: 1274; KOLLER II. 212: 1274; ÁUO XII. 316-17: 1280; HO VII. 176-78: 1281; ÁUO XII. 485-86: 1289; HO VII. 240: 1295; ÁUO XII. 595-96: 1296; ZICHY I. 89­90: 1298; ZICHY I. 93-95: 1299.

Next

/
Thumbnails
Contents