Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

IX. A mai mohácsi kerámia

tárgyak vonala kemény. Egyes darabok fémszerű hatást keltenek.

227 Horváth Márk: Padlóváza Kulutácz Mátyás.

228 A jó formaérzék és a kiváló korongozó készség mellett tárgyain érződik, hogy sok műhelyben dolgozott. A fölhalmozódó ismeret és az új népi kerámia hatása alól nem tud fölszabadulni, s ez még féktelen fantáziával párosul. A múzeumban lévő, több mint 50 db-ból álló kis gyűjteménye csak a mázas munkáit teszi lehetővé, hogy bemutassuk. A használatra készült tárgyak közül az orros kancsó, a sórtartó és a tányér a legszebb. A vonalak lágy harmóniáját a kancsón követhetjük a legjobban. A hagyományosan készült tárgy könnyűnek és egyszerűnek tűnik. A galambszürke és 227 A két műhely azonosságára nem tértem ki. Csak az eltérő jegyek ismertetését tartom fontosnak. 228 Kulutácz Mátyás korsós családban született 1904-ben Mohácson. Apja műhelyében nőtt fel. 1921-ben szabadul. Kisszéli János fazekasnál sajátítja el a mázasedények készítését. Huzamosabb ideig dolgozik Kalocsán, Deák Lajos fazekasnál. Ettől kezdve igen sok műhelyben megfordul. Hangya Szövetkezet boltjai részére készít árut. 12 éve a Zsolnay gyár dolgozója. zöld árnyalatok sötét foltja mögött a vonalak még jobban előbukkannak. A zöld szín árnyalatainak nagy lehetőségét a mester a tányérnál és tányér gyertyatartónál használja ki a legjobban. A tiszta népi szín és tradíciós elrendezés mellett növeli az árnyalatok finomságát, puhaságát és gazdagítja annak foltját. Ez által a semminek tűnő foltok sokasága növeli a tányér művészi hatását. A sótartó két tényárját fejét oldalra tartó kakas fogja össze. A fejnek ez az oldalra történő fordítása nemcsak mozgásról, hanem plasztikai és állatismcretről is ad bizonyságot. Kulutácz Mátyás: Fűszertartó A dísztárgyak közül legdekoratívabbak a természeti formákból (lopótök, kobaktök) kölcsönzött vázák. Felületüket zöld és szürke mázfoltok, vagy siklósi fekete stílusban készült stilizált virágok és színek tarkítják. A pályázatra készült néhány mázas korsó azonban arról tanúskodik, hogy egyformán jó ismerője a fekete és a mázas tárgyak készítésének. A korsóknál nem elégszik meg a különböző típus készítésével, hanem keresi azok díszítési lehetőségét is. A jól megválasztott formáknál nem a hagyományos színekből és motívumokból indul ki. Színei: galambszürke, fehér, barna és siklósi fekete. Vonalakból és levelekből összeállított motívumai matricás technikával készültek. Kovács les János. Paraszti használatra: virágcserepet, csibeitatót és különböző köcsögféléket készít. Dísztárgyai az 1920-1930-as évek stílusát idézik.

220 A felsorolt mesterek lassan kiöregszenek. Ma vagy holnap felhagynak a mesterséggel is. Az évszázadok óta felhalmozódó titkaikat már csak két fiatalnak tudják átadni. Hogy ki-ki mennyit ad át és ki menynyit vesz át és őriz meg az utókor számára, azt a legújabb kerámia fogja igazolni. A nagy múlttal rendelkező korsós és fazekas központ megteremtője a paraszti társadalom volt. Ez a réteg szerkezetében ma már más. A társadalmi átalakulással együtt a paraszti kultúra számos vonása a múlté lett. A hagyományokkal együtt kiszorult és feledésbe ment a paraszti konyhának és szobának a díszítése és ezek sok nélkülözhetetlen eszköze. Öszszegyűjtésük és megmentésük a paraszti kultúra bemutatásának egyik elengedhetetlen feltétele. 229 Kovácsics János, Mohácson született 1912-ben. Apja korsós volt. Tanuló éveit részben Kalocsán tölti, ahol fel is szabadul. Pécsváradon a kályhássággal ismerkedik. 1939 óta önálló műhelyt nyit Mohácson.