Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

V. A korsós és a fazekasáru értékesítése

9 jo. kép, KDA'l 66.72.86.) Az edény tömörsége mellett a fal vonala nem tűnik súlyosnak. A fül gondosan követi a fal és a száj vonalát, míg a szájtól elinduló kontúr íve rajzos. Az ajak (kiöntőcsatorna) kiképzésénél ügyeltek, hogy az a maga kerekségét megtartsa. A díszes darabok közé sorolható a koronás korsó, amely nem használati célra készült. (11. kép, KDM s4.24.11.) Formája hagyományosan korongolt. Közepes méretű. Készítője a fülek és a száj kiképzésére nagy gondot fordított. A száj a szokásosnál hangsúlyosabb, kerek, geometrikusán áttört díszítésű. A nyaknál a korsó, a fedője és a szája különválik. A négy fül egymással szemben ail. A fülek tetején egyegy bástya, tövinél gomb, fölötte áttört, kiálló félkerek tartó. A füleket és az abroncsot rozmaringág, a födőjét cifra vonalkák és ,,Lukácsevits Mihály csinálta 1886." című szöveg díszíti. E típus egyszerű változata a díszítés nélküli négyfülű korsó, mcl) használati célra készült. - I I A mindennapos használatban lévő korsók közül a legszebbnek a kisméretű formák látszanak. A keskeny fenék mellett az edény és fül fala egy egyenes vonalat alkot, a fül belső kontúrja pedig egy egyenlő oldalú háromszög. A fenéknek kis talpa van. (12. 3 y