Sarosácz György: A mohácsi kerámia és története (Dunántúli Dolgozatok 6. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 6. Pécs, 1965)

V. A korsós és a fazekasáru értékesítése

kép, KDM 66.72.81) A közepes méretű korsók for mája, ősi, tojásalakú. (13-14. kép, KDM 66.72.22, 66.72.5 i) A fenék egyenes, talp nélküli. A nyak a test nagyságához viszonyítva kicsi, ezért a fül nem kapja meg azt a vonalat, mint a kiskorsó esetén. A díszítésre nem nagy gondot fordítottak. 1 1 3 14 A korsóknál meglévő gazdag formai változatot a bendiseknél nem találjuk. A múzeum gyűjteményében található valamennyi bendis tojás alakú. (15-16. kép, KDM 66.75.2., 66.75.11) A fül eltérően a korsótól, kissé kiáll. Nyakát és falát vonal, fésűshullámvonal es cifra-vonalkák díszítik. A díszítése nem hangsúlyozott. A bendis egyik változata az Öntöző-bendis. (17. kép, KDM 59.331.) Formája ugyanaz. A feliratos bendis ritka. Általában az öntözőbendisen fordul elő. A néhány kanta változó formát mutat. Az 1791ből származó kanta fedőlapja és fenék felé egyenletesen keskenyedik. A fenéknek kis kiálló talpa van. Nyakán gyűrű. Az edény erősítésére szolgáló abroncson ujj benyomás és rozmaringág látható. A két fül közepén enyhén kiképzett kanális, a kanális két oldalán - egy-egy sor ujjbenyomásos dísz. Vállán domborúra kiképezve a mester neve és évszám áll: „Papp János 1791." Formája a* legrégibb korsókra utal. (18. kép, KDM 66.77.14.) Az 1878-ban, 1909ben és 1923-ban készült kanták bendisekkel mutatnak sok azonosságot. (19. kép, KDM 66.77.13.) Az 1878-ban készült kanta díszítése azonos az 1791-ben készült kantáéval, míg a másik két kantánál az ujj-