Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)
III. A kultúra korai időszakhoz tartozó lelőhelyeinek különválasztása
megemlített néhány olyan lelőhely, ahol ún. észak-dunátúli leletanyag került elő. 1. A leletegyüttesek népe kifejezetten ÊNydunántúli. mint a formák, mint a díszítésmód tekintetében. A telepek is eltérnek a Dél-Dunántúlon eddig ismert adatoktól. A nagyméretű godörházak, —• mint látni fogjuk. — ugyancsak nyugat felé kapcsolhatók: s mivel az életmóddal szorosan összefüggenek, az eredet meghatározásánál fontos szerepük lesz. 3. E kérdéses lelőhelyek elterjedése, megoszlása is figyelemre méltó, mivel egyenletesen elosztva megtaláljuk azokat egészen a Dráva vonaláig. Ezek a tények nemcsak felvetik egy körülhatárolható, önálló telepekkel és temetőkkel rendelkező népesség létét a Dél-Dunántúlon, hanem mindenképpen igazolják is ennek valószínűségét. Nincs szó ezek esetében sem új dunántúli kultúráról, sem pedig eddig nem ismert csoportról a mészbetétes kerámia népe kultúráján belül. Ez a jellegzetes, Dél-Dunántúlon ma már hitelesen ismert emlékanyag szoros összefüggésben áll a területen már régóta észrevett ÉNy-i kapcsolatokkal. A különbség mégis az a már említett vélemények és a jelen értékelés között, hogy nem két kifejlett kultúra vagy csoport érintkezését, kapcsolatát látjuk bennük, hanem az egész Dunántúlt érintő történeti változáson belül a déldunántúli csoportot kialakító népességet magát, mely az új területeken, új környezetben a kis gödörházakban élő, edényeit széles sávos mészbetéttel díszítő műveltség népi alapjaként, a kultúra kialakulásának időszakában önállóan vándorolt ide és terjedt el az egész Dél-Dunántúlon. Ezt, a hiteles lelőhelyek alapján felvetett elképzelést ellentmondás nélkül támogatják az ún. északi és déli anyagot »keverten« tartalmazó lelőhelyek is, 233 persze csak a most közölt hiteles telepek ismeretében. Ennek a korai időszakban megjelenő, kezdetben önálló népességnek segítségével a mészbetétes kerámia népe dél-dunántúli csoportjának eredetét, illetve ezen keresztül az egész kultúra kialakulásának folyamatát és történetét, időben és térben, minden eddigi elképzelésnél meggyőzőbben lehet rekonstruálni.
