Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)

III. A kultúra korai időszakhoz tartozó lelőhelyeinek különválasztása

dig csak földbevájt, kisméretű putriházat említenek a szerzőik, mint a kultúra népének sajátos lakásfór máj át. 3. A temetkezés formája általában a szórthamvasztásos ritus, mely alól csak néhány tolnamegyei kivételt ismerünk, Baranyában mindez ideig teljesen ismeretlen, az urnás-hamvasztásos ritus a temetőkben.

21

' 4. Nem mellékes megemlítem azt a szinte valamennyi kutató által megállapított tényt sem, hogy a klasszikus déldunántúli csoporthoz sorolható lelőhelyek között több telepen és temetőben északdunántúli, veszprémi típusú, sőt un. kisapostagi jellegű anyag is előkerült. Csalog összefoglalóan megemlíti ezeket, a névszerint Tamási, Regöly, Kölesd, Medina, Harc és Szekszárd lelőhelyeket. A kutatás, mint láttuk, többféle következtetést vont le ezekből a vegyes anyagú lelőhelyekből, de valamilyen érintkezés, kapcsolat vagy kronológiai konklúzión túl nem merészkedhetett senki sem, mivel a leletek többsége szórványosan, vagy legjobb esetben bizonytalan sírleletekben került elő. A tipikusan déli leletegyüttesekből, — a korai időszak anyagának leválasztásához, — mint látni fogjuk, pontosan ezek a vegyesanyagú lelőhelyek a legérdekesebbek, vizsgálatuk a legcélravezetőbb. Az elmúlt évek során előkerült újabb lelőhelyek, illetve néhány hiteles telepásatás feltűnő jelenségei szinte automatikusan terelik a figyelmet a Dél-Dunántúlon már korábban is megtalált északi tipusú szórványos leletekre. Az alábbiakban bemutatjuk ezeket a lelőhelyeket, az ásatások eredményeit és e kérdéses emlékanyagot. Mindenekelőtt olyan lelőhelyekre hívjuk fel a figyelmet, melyek az irodalomban a zóki kultúra fontos telepeiként szerepelnek Baranya és Tolna megye területén. A terepbejárások és ásatások során ugyanis több zóki telepen került elő szórványosan kisebb mennyiségű mészbetétes díszítésű kerámia, olyan jellegű anyag, mely minden tekintetben eltérő a ^klasszikus déli« leletektől, és ÉNy—Dunántúl felé mutat szoros kapcsolatokat. Ezek a lelőhelyek a következők: Zók—Várhegy tető (21) Nagyárpád—Dióstető (30) Dunaszekcső—Várhegytető (48) Dunakömlőd—Bottyánvár (139) Kölesd—Csonthegy (92) Szakály—Ürgevár (109) Lengyel—Sánchegy (81) A kataszterben valamennyi felsorolt lelőhely szerepel, az előkerült emlékanyagra vonatkozó irodalommal együtt.

218 A lelőhelyeken, Szakály—Ürgevár kivételével minden esetben telepre utaló szórványok, vagy telephez tartozó, föídbevájt putrilakások kerültek elő. A Zók—Várhegytető, Nagyárpád —Dióstető és a Dunakömlőd—Bottyánvár esetében a mészbetétes kerámia népe bizonyíthatóan nem telepedett meg huzamosan e zóki telepeken. Mindhárom esetben csak igen szórványos, felszíni leletek kerültek elő, melyek telep jelenségekhez egyik esetben sem kapcsolhatók. Nagyárpádon pl. a nagy kiterjedésű zóki telepet két részre osztó mesterséges árok töltelékföldjében kerültek elő tipikusan északdunántúli díszítésű mészbetétes kerámiatöredékeik. A dunaszekcsői Várhegyen ásatás még nem volt, de a felszíni leletek nagyobb sűrűsége a telep északi részén arra enged következtetni, hogy itt a mészbetétes kerámia népének megtelepülésével számolhatunk. Nem mellékes felszíni megfigyelés azonban az sem, hogy a zóki leletek inkább a Várhegy déli részén találhatók, vagyis a két nép nyomait őrző emlékanyag nem keveredik a nagy kiterjedésű telep területén. Kölesd—Csonthegyen és a lengyeli Sánchegyen Wosinsky ásatásainak eredményeire támaszkodhatunk.

210 Kölesden a domb lankáján, — tehát nem a tetőn. — került feltárásra egy nagyméretű gödörház, melyben északdunántúli jellegű anyag került elő. A gödörház nagy mérete is eltér a szokott kicsiny putriktól, melyek a déli csoporthoz tartozó telepeken általánosan ismertek.

220 (Pl. : Alsónyék—Szőlőskert. Turony— Hosszúföldek—Kosaras, stb.)

221 A lengyeli Sánchegyen végzett ásatások anyaga sajnos, ma már jelenségenként nem értékelhető. A feltárt zóki és mészbetétes leletek pontos helyzetét sem lehet rögzíteni. Annyi bizonyos, hogy több gödörlakás is felszínre került a lelőhelyen, melyek anyagában egyránt megtaláljuk a déli, széles-sávos mészbetétes díszítésű anyagot és a vonalköteges, zsinórtechnikás megoldású leleteket is.

22 Szakály—Ürgeváron, korábban a zóki kultúra idején telepnek használt lelőhelyen, szórthamvasztáscs ritusú sírleletek kerültek elő.

22n Àz edények formára és díszítésre is északnyugat—dunántúli típusúak. (X. t. 18—21.) Mielőtt tovább mennénk a déli típusú lelőhelyektől különválasztható telepeik és temetők bemutatásában, meg kell jegyeznünk azt, hogy az eddig említett zóki telepeken előkerült adatoknál a klasszikus déli anyaggal szemben pusztán tipológiai eltérésekre lehetett hivatkozni, a tálalási kürölmények bizonytalansága, vagy a hiteles ásatások hiánya miatt. Az alább említendő telepek, telep és temetőszórványok valamennyije önálló lelőhelyként értékelhető: SzentlőrincStrandfürdő. (20) A leírásnál már említett lelőhelyre Sánta József hívta fel a figyelmet. Az első felderítő ku-