Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)

III. A kultúra korai időszakhoz tartozó lelőhelyeinek különválasztása

dig csak földbevájt, kisméretű putriházat említe­nek a szerzőik, mint a kultúra népének sajátos lakásfór máj át. 3. A temetkezés formája általában a szórt­hamvasztásos ritus, mely alól csak néhány tol­namegyei kivételt ismerünk, Baranyában mind­ez ideig teljesen ismeretlen, az urnás-hamvasz­tásos ritus a temetőkben. 21 ' 4. Nem mellékes megemlítem azt a szinte valamennyi kutató által megállapított tényt sem, hogy a klasszikus déldunántúli csoporthoz sorolható lelőhelyek között több telepen és te­metőben északdunántúli, veszprémi típusú, sőt un. kisapostagi jellegű anyag is előkerült. Csa­log összefoglalóan megemlíti ezeket, a névsze­rint Tamási, Regöly, Kölesd, Medina, Harc és Szekszárd lelőhelyeket. A kutatás, mint láttuk, többféle következte­tést vont le ezekből a vegyes anyagú lelőhelyek­ből, de valamilyen érintkezés, kapcsolat vagy kronológiai konklúzión túl nem merészkedhetett senki sem, mivel a leletek többsége szórványo­san, vagy legjobb esetben bizonytalan sírleletek­ben került elő. A tipikusan déli leletegyüttesekből, — a ko­rai időszak anyagának leválasztásához, — mint látni fogjuk, pontosan ezek a vegyesanyagú lelő­helyek a legérdekesebbek, vizsgálatuk a legcélra­vezetőbb. Az elmúlt évek során előkerült újabb lelőhe­lyek, illetve néhány hiteles telepásatás feltűnő jelenségei szinte automatikusan terelik a figyel­met a Dél-Dunántúlon már korábban is megtalált északi tipusú szórványos leletekre. Az alábbiak­ban bemutatjuk ezeket a lelőhelyeket, az ásatá­sok eredményeit és e kérdéses emlékanyagot. Mindenekelőtt olyan lelőhelyekre hívjuk fel a figyelmet, melyek az irodalomban a zóki kul­túra fontos telepeiként szerepelnek Baranya és Tolna megye területén. A terepbejárások és ása­tások során ugyanis több zóki telepen került elő szórványosan kisebb mennyiségű mészbetétes dí­szítésű kerámia, olyan jellegű anyag, mely min­den tekintetben eltérő a ^klasszikus déli« lele­tektől, és ÉNy—Dunántúl felé mutat szoros kap­csolatokat. Ezek a lelőhelyek a következők: Zók—Várhegy tető (21) Nagyárpád—Dióstető (30) Dunaszekcső—Várhegytető (48) Dunakömlőd—Bottyánvár (139) Kölesd—Csonthegy (92) Szakály—Ürgevár (109) Lengyel—Sánchegy (81) A kataszterben valamennyi felsorolt lelőhely szerepel, az előkerült emlékanyagra vonatkozó irodalommal együtt. 218 A lelőhelyeken, Szakály—Ürgevár kivételé­vel minden esetben telepre utaló szórványok, vagy telephez tartozó, föídbevájt putrilakások kerültek elő. A Zók—Várhegytető, Nagyárpád —Dióstető és a Dunakömlőd—Bottyánvár eseté­ben a mészbetétes kerámia népe bizonyíthatóan nem telepedett meg huzamosan e zóki telepe­ken. Mindhárom esetben csak igen szórványos, felszíni leletek kerültek elő, melyek telep jelen­ségekhez egyik esetben sem kapcsolhatók. Nagy­árpádon pl. a nagy kiterjedésű zóki telepet két részre osztó mesterséges árok töltelékföldjében kerültek elő tipikusan északdunántúli díszítésű mészbetétes kerámiatöredékeik. A dunaszekcsői Várhegyen ásatás még nem volt, de a felszíni le­letek nagyobb sűrűsége a telep északi részén ar­ra enged következtetni, hogy itt a mészbetétes kerámia népének megtelepülésével számolha­tunk. Nem mellékes felszíni megfigyelés azon­ban az sem, hogy a zóki leletek inkább a Vár­hegy déli részén találhatók, vagyis a két nép nyomait őrző emlékanyag nem keveredik a nagy kiterjedésű telep területén. Kölesd—Csonthegyen és a lengyeli Sánche­gyen Wosinsky ásatásainak eredményeire tá­maszkodhatunk. 210 Kölesden a domb lankáján, — tehát nem a tetőn. — került feltárásra egy nagyméretű gödörház, melyben északdunántúli jellegű anyag került elő. A gödörház nagy mére­te is eltér a szokott kicsiny putriktól, melyek a déli csoporthoz tartozó telepeken általánosan is­mertek. 220 (Pl. : Alsónyék—Szőlőskert. Turony— Hosszúföldek—Kosaras, stb.) 221 A lengyeli Sánchegyen végzett ásatások anyaga sajnos, ma már jelenségenként nem ér­tékelhető. A feltárt zóki és mészbetétes leletek pontos helyzetét sem lehet rögzíteni. Annyi bi­zonyos, hogy több gödörlakás is felszínre került a lelőhelyen, melyek anyagában egyránt megta­láljuk a déli, széles-sávos mészbetétes díszítésű anyagot és a vonalköteges, zsinórtechnikás meg­oldású leleteket is. 22 Szakály—Ürgeváron, korábban a zóki kultú­ra idején telepnek használt lelőhelyen, szórt­hamvasztáscs ritusú sírleletek kerültek elő. 22n Àz edények formára és díszítésre is északnyu­gat—dunántúli típusúak. (X. t. 18—21.) Mielőtt tovább mennénk a déli típusú lelő­helyektől különválasztható telepeik és temetők bemutatásában, meg kell jegyeznünk azt, hogy az eddig említett zóki telepeken előkerült ada­toknál a klasszikus déli anyaggal szemben pusz­tán tipológiai eltérésekre lehetett hivatkozni, a tálalási kürölmények bizonytalansága, vagy a hiteles ásatások hiánya miatt. Az alább említen­dő telepek, telep és temetőszórványok vala­mennyije önálló lelőhelyként értékelhető: SzentlőrincStrandfürdő. (20) A leírásnál már említett lelőhelyre Sánta Jó­zsef hívta fel a figyelmet. Az első felderítő ku-

Next

/
Thumbnails
Contents