Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)
II. A kultúra lelőhelyei és elterjedése
Magyarkeszi—Gubarci halastó. 105 (156) A Torma István terepbejárásai alapján ismert lelőhely a Tita patak és az Iregszemcse-felsőnyéki út közé eső dombvonulaton található a halastavak közelében. A lelőhelyen településre utaló felszíni szórványok kerültek elő. Magyarkeszi—Gubarci tető. 106 (157) A Tita patak partját kísérő domb vonulaton, az előbbi lelőhely felett un. »Gubarci teton« hosszan elszórtan telepnyomok figyelhetők meg. Magyarkeszi—Urasági park. 10, (158) A Tita patak közelében lévő volt urasági park területén egy hamvasztásos sírlelet került elő. Magyarkeszi—Kastélykert. 108 (159) Egy hamvasztásos ritusú sír leletei ismertek innen a Szekszárdi Múzeumban. (Ltsz: 59. 1465. 1.) Medina. 100 (89) Az 1934. évi Sió szabályozás során hamvasztásos sírok kerültek elő. A síregyüttesek anyaga ma már nem választható szét. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: B. 2. 1935.) Medina—Lencsepuszta—Halom dülő."" (90) A lelőhely a 193. magassági pont körzetében lévő dombon található, ahol telepre utaló felszíni nyomok figyelhetők meg. Nagykónyi—Okrádi malom." (115) Az okrádi pataktól délre elterülő dombon a malom környékén terepbejárási adatokból ismert telep van. Nagykónyi—Tsz istálló. 112 (116) A gazdasági épületek környékén telepre utaló szórvány került elő. Nagyvejke—Kovácser Hotter— Acker dülő. 113 (80) A lapos dombvonulaton fekvő lelőhelyen telep-Szórványok kerültek elő. Öcsény—őcsényi hegy."' 1 (61) Valószínűleg a telepről származó szórványos leletek ismertek a Szekszárdi Múzeum gyűjteményében. (Ltsz: 60. 178. 1—3.; 60. 287. 1-2.) Paks. 115 (138) A község határából ismerünk mészbetétes díszítésű szórványokat. Pari—Erzhosenthalberg. 110 A domboldal felső részén terepbejárásból származó felszíni telep szórványok kerültek elő. Pincehely—Görbő. 117 (147) Ismeretlen lelőhelyről származó szórványok kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba 1890ben. Pincehely—Gyánti vasúti híd. 118 (148) A lelőhely a híd közelében, a vasútvonal által átvágott dombon van, ahol telepre utaló felszíni szórványok kerültek elő. Pincehely—Görbő—Kapospart. 110 (149) A Kapós parton emelkedő alacsony dombvonulaton településből származó felszíni szórványok találhatók. Regöly.™ (121) Az irodalomból jól ismert un. »Sánc« környékén, a földvártól DK-re eső Kapós menti lapos dombon, telephez tartozó felszíni szórványok kerültek elő. Regöly. m (122) A Sánc nyugati sarka és a Koppány között emelkedő domb területén 1893-ban egy hamvasztásos ritusú sír került elő. A község területén előkerült ismeretlen lelőhelyű sírleletekből származó szórványok a Szekszárdi Múzeumba kerültek. (Ltsz: B. 95. 933. 1, 3—5, 6—8.; B. 160. 933. 1—2.) Sírleletek ismertek a MNM-ban is. (Ltsz: 71/1952. 1-7.) Regöly—Borzási hegytető. 122 (123) Regöly—Füstös malom. 123 (124) Régöly—Füstösi oldal. 12 ' 1 (125) Regöly—Fűzfás dülő. 12 ° (126) Regöly—Halastavak. 120 (127) Regöly—Kisregöly. 127 (128) Regöly—Kistavi rész. 128 (129) Regöly—Körtvélyes. 129 (130) A 123—130. térképszámú lelőhelyeket, melyek mindegyikén felszíni telep szórványokat ismerünk, Torma István terepbejárási adataiból idézzük.
