Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)
II. A kultúra lelőhelyei és elterjedése
Sárpilis—Ujberek puszta. 130 (56) Az állami gazdaság területén végzett építkezések során hamvasztásos ritusú sírok kerültek elő, melyek szórványos leleteit ismerjük csupán. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: 59. 51. 1—14.; 60. 54. 14.; 60. 56. 1—5.) Sárpilis—Országúti dülő. 131 (57) A Sárvíz partján emelkedő dombon felszíni nyomok alapján telepre következtethetünk. Sárpilis—Tsz homokgödör. 132 (58) Egy valószínűleg sírleletből származó mészbetétes díszű csuprot ismerünk e lelőhelyről. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: 59. 410. 8.) Simontornya—Galástya. 133 (143) A Galástya nevű dombon fekvő lelőhelyről, telepre utaló szórványok kerültek elő. Simontornya—Mozsihegy. 13 ' 1 (144) Az őskor későbbi időszakában erődítéssel ellátott telep területén sírleletek kerültek elő. A domb aljából településre mutató szórványokat ismerünk. Sióagdrd^Siótöltés. 135 (76) A Sió töltés építésekor megnyitott agyagikitermelő gödrök területén előbb szórványként, majd leletmentő ásatás során szórthamvasztásos ritusú sírck kerültek elő. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: 60. 110. 1—60. 111. 1.; 60. 127. 1.; 60. 128. 1—60. 130. 1.; 60. 132. 1.; 60. 133. 1.; 60. 136. 1.) Szakály—Bábos. 130 (101) Szakály—Bocskorhegy. 137 (102) Szakály—Borzas. 138 (103) Szakály—Kenderföld. 139 (104) Szakály—Mészégető. 1 '' 0 (105) A 101—105. térképszámú lelőhelyek valamennyién felszíni telep szórványok kerültek elő Torma István terepbejárásai során. Szakály—Tárkány. 1 ' 1 ' (106) A tarkányi patak déli oldalán húzódó hoszszú dombvonulaton telepre utaló felszíni szórványok kerültek elő. Szakály—Tárkány. 142 (107) A Kapós folyó É-d oldalát övező domb lankás részén, Csibrák felett, terepbejárásból származó telep szórványokat ismerünk. Szakály—Törökcső. 1 '' 3 (108) A lelőhelyen Torma István terepbejárási adatai alapján telepre utaló felszíni szórványok találhatók. Szakály—Ürgevár. 1 ''' (109) A lelőhely fekvését Wosinsky Mór leírásából ismerjük: »Szakaly községtől nyugatra a Tamásiba vezető országút bal oldalán, a Kaposvölgybe nyugatról beágazó »Sűrű« völgyben már . . . feltűnik « — az Ürgevárnak nevezett hegykúp. A lelőhelyen már a zóki kultúra népe is megtelepedett. Bizonytalan körülmények között előkerült mészbetétes díszítésű edényeket is ismerünk erről a területről. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: B. 111. 933. 1—3.: 50. 25. 402.: 50. 25. 407.) Szakcs—.Baki gödör. 1 '' 5 (112) A kispatak feletti dombon felszíni szórványokkal jelzett telep helyét ismerjük. Szárazd. l ' ,í] (131) A telepre utaló felszíni nyomokkal rendelkező lelőhely a községtől keletre emelkedő hegy fennsíkján és ÉK-i lejtőjén található. Száraza. 161 (132) Ismeretlen lelőhelyről származó sírleletek kerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba a község területéről. (Ltsz: 101. 1906. 3, 5, 3— 10, 12, 15—16, 21, 22—23, 25—36.) Szárazd—'Homokbánya. 1 ' 8 (133) A Kapós völgyéből kiemelkedő lapos dombon a régebbi homokbánya körzetében és a kitermelő gödrök profiljaiban telepre utaló jelenségek figyelhetők meg. A lelőhelyről egy szórványos edény a MNM-ba is bekerült. (Ltsz: 1895. 51. 24.) Szedres—Apáthi puszta—Cukorhegy. 149 (91) A Sió völgyének keleti oldalán emelkedő Culkorhegy fensikján Wosinsky közlése alapján hamvasztásos ritusú temető volt. Szekszárd—Akasztódomb. 150 (65) A Sárvíz árteréből kiemelkedő dombon nagykiterjedésű telep felszíni nyomai figyelhetők meg.
