Dr. Bándi Gábor: A Dél-Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának elterjedése és eredete (Dunántúli Dolgozatok 4. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 4. Pécs, 1967)
II. A kultúra lelőhelyei és elterjedése
Gyönk—Gerenyás puszta Kapospart. 87 (135) A 'Kaposparbon egy szórványos bögre került elő. (MNM) Gyulaj—Pogányvár. 88 (110) A szakirodalomban már ismert lelőhelyen, ahol a zóki kultúrának nagyobb telepe van, felszíni szórványként mészbetétes díszítésű töredékek is előkerültek. A várhegytől délre eső keskeny fensikon és annak keleti lejtőjén nagyobb foltokban mészbetétes díszű felszíni leletek találhatók, melyek önálló telepre utalnak. Harc—Várhegy. 89 (77) A zóki kultúra telepén mészbetétes díszítésű szórványok is előkerültek. Harc—Várhegy lelőhelyről ismeretlen körülmények között előkerült sírleletek is vannak a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Ltsz: 95. 1892. 4, 8, 13, 14, 20.) és a szekszárdi Múzeum gyűjteményében. (Ltsz: B. 101. 1—16.; B. 102. 933. 1—16.; 58. 388. 1.) Hőgyész—Csicsó. 90 (99) Torma István terepbejárása alapján telepnyomok ismertek a lelőhelyről. Hőgyész—Kapospart. 91 (100) A kaposparti legelőnek használt lapos dombon telepre utaló felszíni szórványok kerülték elő. Iregszemcse—Avaspuszta. 92 (155) Lapos dombvonulaton telepre utaló felszíni szórványokat ismerünk. Keszőhidegkút. 93 (153) Ismeretlen lelőhelyről származó sírleletek kerültek innen a Magyar Nemzeti Múzeumba. Keszőhidegkút—Téglagyár. 9 '' (154) A lelőhelyről terepbej ár áskor gyűjtött telepszórványokat ismerünk. Kisszékely—Április 4 Tsz. 93 (142) A tsz istállóinak építésekor az építkezés közelében homokkitermeléssel egy szórthamvasztásos ritusú sír került elő. Kocsola—Öreghegy. 90 (111) A község ÉK-i határában emelkedő Öreghegyen a zóki kultúra telepe ismert. A felszínen néhány mészbetétes díszítésű kerámiatöredék is előkerült. Koppány szántó. 97 (113) Szórványos leletre utaló adat ismert a község területéről a szekszárdi Múzeumban. Kölesd—Borjád—borjádi puszta. 98 (96) A Sió völgyéből kiemelkedő lapos dombon lakótelephez tartozó gödröket tárt fel Wosinsky Mór. Kölesd—Borjád, Hangos puszta. 99 (95) Ismeretlen lelőhelyről származó, településre utaló szórványok kerültek a szekszárdi Múzeumba. (Ltsz: 59. 1464. 1. 1—2.; 59. 1464. 2. 1—2.) Kölesd—Csonthegy. 100 (92) A lelőhelyet Wosinsky leírásából ismerjük: »Kölesden egy meredek s keskeny hegygerinc vonul iaz országút tövében a Sió mentén Borjád felé. A Sió vize s a legelő völgy közötti hegygerincnek végső s legmagasabb kiágazása az úgynevezett Csonthegy.« A Csonthegy lankás oldalán telephez tartozó felszíni nyomok láthatók. Wosinsky e helyen több gödröt is feltárt. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: B. 91. 933.; 60. 126. 1.) Kölesd—Itató kút. 101 (93) Temetőből származó szórványos sírleleteket ismerünk erről a lelőhelyről. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: B. 75.; 933. 2961.) Kölesd—Téglagyár. 102 (94) A téglagyár agyagkitermelőinek területén valószínűleg telephez tartozó szórványok kerültek eló. Szekszárdi Múzeum. Ltsz: 52. 224. 1. 1—5.; 59. 562. 1—3.) Kurd. m (86) Torma István terepbejárási adataiból telepre utaló felszíni nyomokat ismerünk a község határából. Lengyel—Sánchegy. m (81) A szakirodalomból jól ismert lelőhelyen a zóki kultúrának nagy telepe van. Az ásatások és a felszíni gyűjtések során kisebb mennyiségben mészbetétes díszítésű kerámia is előkerült. (Szekszárdi Múzeum. Ltsz: B. 132. 933. 62—111.)
