Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)

I. Pécs 1944 november 29-én szabadult fel. 1944 december 17-én vasárnap jelent meg az Üj Dunántúl első száma, így szinte az első perctől kezdve nyomon lehet követni a város, majd a megye fellélegzésének, újjáéledésének időszakát a sajtó tükrében is. E cikkválogatással tehát az a célom, hogy bemutassam az eseményeket : ez időszak naptárát lapozom fel, anélkül, hogy folyamatos történéseket ismertetnék. Arra próbáltam törekedni, hogy lehetőleg jellemző részleteket ragadjak ki a rendelkezésemre álló sajtóanyagból, szem előtt tartva a megye demokratikus erőinek kibontakozását, a forradalmi átalakulás kezdeti szakaszát. Ezen felül, vagy e mellett, azt hiszem, hogy e szemelvényválogatás első sorban arra lesz hivatott, hogy visszaadja a felszabadulás első hónapjainak légkörét, a maga sokrétűségével, vajúdásával együtt. Világosan kitapintható a sajtóanyagból, hogy Pécsett, és Baranya megyében — megfelelően az ország többi részében lejátszódó politikai, gazdasági, ideológiai átalakulásnak — megvoltak ennek a forradalmi változásnak belső feltételei, erői és ellenerői. Látható ezeknek az újságcikkeknek elolvasásakor, hogy belső erjedés indult meg az országban, és nem kívülről érkezett a forradalom, hiszen még az ország nyugati fele német megszállás alatt, Budapest orstromgyűrűben állt, Dél-Dunántúl már felveszi a kapcsolatot az ideiglenes nemzetgyűléssel, az első napokban megalakult a városi intézőbizottság, melyről hírt is ad az Üj Dunántúl 1944. december 17-én. Ez veszi fel később a Nemzeti Bizottság nevet és első intézkedései közé tartozik saját hatáskörében megszüntetni a „zsidótörvényt", szervezi és irányítja az igazoló bizottságok munkáját, az élelmezés megszervezését, ár és munkabér kérdésekkel foglalkozik. Az Üj Dunántúl a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapjaként jelenik meg, a szerkesztőbizottság a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt tagjaiból áll. Érdemes részletesebben megnézni, hogy mi mindennel foglalkozik az első néhány szám. Az első szám mindjárt a címoldalon közli a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kiáltványát, a második oldalon pedig hírt ad arról, hogy „A Városi Intéző Bizottság foglalkozik a város minden aktuális kérdésével", közli Pécs katonai parancsnokának 2. számú parancsát, majd felhívást intéz „Pécs polgárságához.": „Pécs városa is hozzá akar járulni a kibontakozáshoz vezető munkához, ezért az Ideiglenes nemzetgyűlést előkészítő albizottság megbízásából Pécsett is meg kell választani az ideiglenes országgyűlés tagjait. Az ideiglenes kormány megalakulásával megkezdődik a nemzeti újjáépítés." Beszámol a lap a város közellátásáról, megindul a „Pártmozgalom" rovat, a „Színház" rovat arról tudósít, hogy a színház már az elmúlt héten megkezdte próbáit. December 19-én a lap arról ír, hogy „Pécs elküldötte követeit az Ideiglenes Nemzetgyűlésre", „Alakulóban van az írók, művészek szakszervezete", december 20-án hírt kapunk arról, hogy a kommunista párt felhívja az 1919 óta politikai okokból elbocsátott köztisztviselőket, hogy jelentkezzenek a párt székházában, a pécsi tankerületi főigazgató felhívja a menekült, iskolai beosztást még nem kapott tanárokat és tanítókat a jelentkezésre. December 21-én a személyforgalom is megindul a főbb vonalakon, kinyitnak a bankok •— és december 22-én bejelenti a lap, hogy „hétfőn délután válogatott mérkőzés lesz a Hun utcai pályán" — azaz, hogy az újság saját sorait idézzem: „az élet képe lassan normálisabb vonásokat mutat." De pergessük tovább a lapokat, és világosan felidéződik előttünk ez időszak jónéhány problémája: „Alakulóban az orvosok pécs-baranyai szakszervezete" (Új Dunántúl, január 3.) „Megalakult a szakszervezeti tanács" (Üj Dunántúl, január 18.) „Az átszervezett rendőrség" (Üj Dunántúl, január 20.) „Sikerült megszervezni a városi mentőszolgálatot" (Új Dunántúl, január 27.) „Munkás művelődési előadás a színházban" (Új Dunántúl, január 28.) „Pécsre érkezett az új magyar Honvédség szervezőbizottsága" (Új Dunántúl, február 6.) „Adjunk az éhező Budapestnek" (Új Dunántúl, március 14.). Március közepétől kezdve központi probléma a földosztás. Március 23-án közli az Új Dunántúl az Ideiglenes Nemzeti Kormány 606/1945. ME. rendeletét, a nagybirtokrendszer megszüntetéséről; a március 25-i vezércikk címe: Föld! Egymásután