Sződy Szilárd: Pécs-Baranya felszabadulása a korabeli napilapok tükrében (Dunántúli Dolgozatok 2. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai 2. Pécs, 1965)

jelennek meg a földreformmal kapcsolatos cikkek, méltatások. („A Dunántúl szerepe a földreformban" — március 27., „A földreform és a Magyar Kommunista Párt" — „A földreform és a Kisgazdapárt" — április 1. — április 6.: „A földreform gyors lebonyolításának kérdése a megyei kisgyűlés előtt", „Földosztás Szalántán", „Gyors iramban megy Baranyában a földosztás" — április 7. — „Nagy munkában a Megyei Föld birtokrendező Tanács" — április 10. „Megjelent a földreform végrehajtási utasítása" — április 27. „Baranyában eddig 72 575 hold jutott 12 600 kisbirtokos kezére" — április 29. — „A földreform és ami mögötte van" — július 15. — stb.) A július 22-én induló Dunántúli Népszava is több cikkben foglalkozik a földreformmal („A földreform és ami utána következik" — Dunántúli Népszava július 29.) sőt szeptembertől kezdve rovatot indít „Tiétek a föld" címmel. Néhány cikken át lemérhető a földreformmal szemben álló erők mozgolódása is: „A földreform gáncsvetői" (Új Dunántúl, június 3.) „Radnótfa-puszta volt bérlője még mindig gátolja a földhöz jutottak termelő munkáját" (Új Dunántúl, augusztus 19.). A munkásparaszt szövetség gondolata is kellő hangsúlyt kap a Dunántúli Népszava 1945. aug. 14-i beszámolójában, és Erdei belügyminiszter beszédét ismertetve az Új Dunántúlban is. De ennél többet mondanak az olyan híradások, melyek az MKP vidéki helyi szervezeteinek megalakulásáról, ezeknek munkájáról számolnak be, vagy mint a fent említett cikkek, a földreform, a földosztás kérdéseiről beszélnek. De nézzük tovább, milyen problémák foglalkoztatják a közvéleményt ebben az időszakban, és milyen eseményekről, változásokról kapunk még hírt? Elindulnak az igazoltatási eljárások („A közalkalmazottak igazoltatási eljárásának lefolyása" — Üj Dunántúl, január 21.). Megkezdik a népbíróságok munkájukat. („A pécsi népügyészség" — Üj Dunántúl, április 19. — „ítél a népbíróság" — Új Dunántúl, május 6. — „Súlyos börtönbüntetésre ítéltek több volksbundistát" — Új Dunántúl, május 15.) Megindul a reakció támadása is a népbíróságok ellen, erre reagál a Dunántúli Népszava július 21-i számának vezércikke („A népbíróság védelmében") és erről ad hírt a „Tüntető felvonulás a reakció ellen" című cikk is (Dunántúli Népszava július 31.). Júniustól kezdve egyre több felhívás, újságcikk és tudósítás jelenik meg az újjáépítéssel kapcsolatosan, szinte ez kerül központi helyre a lapokban. [„Újjáépítés" — Új Dunántúl, június 13. — „Minden baranyai község vállalja egy-egy ház felépítését a Dráva-menti falvakban" — Új Dunántúl, június 16. — „Értelmiségünk az újjáépítésben" — Új Dunántúl, június 20. — „A pécsvidékî bányák munkássága is részt kér magának az újjáépítés munkájából" — Uj Dunántúl, június 27. — „Az újjáépítés alapjai Baranyában" — Új Dunántúl, július 1. — „Pécsi szénbányáink az újjáépítésben" — Üj Dunántúl, július 15. (Itt említem meg, hogy a pécskörnyéki bányászok nem kis mértékben vették ki részüket már közvetlenül a felszabadulás után az ország életének normalizálásában, mint később a megye újjáépítési munkájában. 1945. jan. 14-én jelenik meg egy vezércikk a komlói bányászok hősi helytállásáról az Új Dunántúlban. Április 6-án az MKP bányász nagygyűlést rendezett Mecsekszabolcson, az elhangzott beszédek központi gondolata: a további helytállás stb., stb.) „A pécsi fiatalság az újjáépítés szolgálatában" — Dunántúli Népszava, augusztus 2. — „Újjáépítő munka falun és Pécsett" — Dunántúli Népszava, július 29. — „Jól halad a Dráva-menti falvak újjáépítése" — Dunántúli Népszava, augusztus 29.] Megalakul a MADISZ, a SZIM és áprilisban a Magyar Szovjet Művelődési Társaság. Ezek a szervezetek, de a szakszervezetek is és az első sorokban a kommunista párt hatalmas munkát végez a város és a megye kulturális életének elindításában. („Nagy érdeklődéssel tartották meg a Magyar Kommunista Párt első művelődési délutánját" — Új Dunántúl, január 2. — „Nagysikerű munkásművelődési előadást tartott a Magyar Kommunista Párt pécs-baranyai szervezete" — Üj Dunántúl, február 6. „Kultúrdélutánokat rendez a pedagógusok szabad szakszervezete" — Új Dunántúl, február 8. — „A MADISZ előadása" — Új Dunántúl, március 18. „A MADISZ kulturális előadása" — Üj Dunántúl, május 10. „Megnyílik a Magyar Kommunista Párt első pártiskolája is Pécsett" — Üj Dunántúl, július 11. „A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság megalakulásához", „A vallás és a kommunista párt" — Új Dunántúl, szeptember 8. „Az értelmiség és a kommunizmus" — Új Dunántúl, október 7. „Pécsi egyetemi tanárok a kommunista pártban" — Üj Dunántúl, október 6.) Megindul az írók, művészek szervezkedése is, újból megjelenik a „Sorsunk", hírt kapunk a „Batsányi János Irodalmi Társaság" alakulásának tervéről. Megindulnak az első munkaversenyek is: „A pécsi üzemvezetőség vasutasai munkaversenyre hívták fel a szegedi és szombathelyi üzemvezetőség vasutasait" (Új Dunántúl, május 26.) „Három üzemvezetőség területén indult meg a vasutasok munkaversenye" (Üj Dunántúl, június 8.) Talán a legizgalmasabb végigkövetni a pártok szerepét. Ezen át mérhető le a különböző rétegek, csoportok küzdelme legjobban, de azt hiszem, hogy nyugodtan kimondhatom, hogy az osztályharc élessége is. Már az előzőekből is kitűnik, hogy a Magyar Kommunista Párt hallatlanul sokat tesz a megye és a város népidemokratikus irányba való fejlődéséért. Különösen akkor értékelhetjük ezt nagyra, ha figyelembe vesszük, hogy a megyében, de különösen Pécsett igen nagy befolyása és tömegbázisa volt a Kisgazda Pártnak. Teljesen világosan kiolvasható a lapokból — de különösen az Új Dunántúlból — az antifasiszta koalíció szerepe, gyengülése és felbomlási folyamatának kezdete. Világos, hogy a koalíció létét a közös cél, az antifasiszta jelleg magyarázza