Romsics Imre: Az Öreg-köröszt. Útmenti keresztek Homokmégyen. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 10. Kalocsa, 2007)

esetben Nt Uraságodnak rovására esik beszámítás alá, ha a kápolna építéséről előleges tudomása vo/í."

186 Az engedély megadásának föltételéül szabták az alapítványi tőke elhelyezését, melynek megállapításához becsatolásra kérték az összes költségvetést. Fölülvizsgálatra kérték az oltár és a rá fölállítandó szobor terveit és költségvetését. Föltételül szabták továbbá a kápolna terének haladék nélküli, földhivatali átírását, „Halomi kápolna" névre. Rezsnyák János augusztus 24-én küldte meg a kért dokumentumokat. A földhivatali bejegyzés helyett csak Pátz Flóris közjegyző által írt bekebelezési értesítést tudta csatolni, mondván: „...A telekkönyvnél köztudomásúlag legújabban kiderült rendetlenség folytán alig lehetett reményünk arra, hogy ez ügy rövid idő alatt elintéztessék, de erre a kellő lépések megtétettek, és Pátz Úr neve elég kezesség arra, hogy sikerre is fog vezettetni; sőt biztosított az iránt is, hogy a törvényszéki elnök úr kérésére, a szent czél iránti tekintetből, a telekkönyvi átíratást soron kívül, legközelebb eszközölni fogja."™

1 A beküldött iratokat Kikindai Aladár érsekuradalmi mérnöknek küldték el véleményezésre, mely dokumentumot maga az érsek, Császka György írt alá. A mérnök 100 forint alaptőkét határozott meg a kápolna fenntartására, s szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy „...Az oltártervet elfogadhatónak véleményezem mivel a kivitelkor az a tervezetnél mindenesetre csinosabb /esz."

188 Rezsnyák János elmarasztalása és az érseki hatóság engedélyeztetési igénye ellenére gyorsan haladt a templom berendezése, hiszen a plébános szeptember 7-én egyenesen az érsektől kért engedélyt a kápolna és a benne fölállított Mária szobor beszentelésére: „...Minthogy azonban ugy a kápolna építtetője mint az összes halomi hivek legfőbb óhaja, hogy a kápolna szeptember 11-én, mint Mária nevenapján be szentelte s s ék, a közbe eső idő meg már nagyon rövid, legmélyebb alázattal vagyok bátor esedezni az iránt, hogy legkegyesebb en felhatalmazni méltóztatnék a kápolna és a benne felállított Mária-szobor beszentelésére."

m A kápolna és a Mária-szobor 100 forintos Alapítói Okiratát 1892. szeptember 17-én írta alá a plébános, valamint Rideg József és Varga Mihály templomgondnokok, Romsics János és Klemm Márton tanító előtt. A jóváhagyást Császka György érsek sajátkezüleg írta szeptember 22-én, 2776 szám alatt.

190 Az okirat mellett az átíratási végzést és a leltárt is beküldte a plébános szeptember 20-án. A leltár 11 tételt tartalmaz: „1. ) A kápolna területe harmincz (30) négyszög öl; 2.) A kápolna téglából épült, bádog tetőzettel, a torony bádog fedéllel és aranyozott kereszttel; 3.) Oltártest fából; 4.) Oltárképül 130 ctm Mária-szobor, kis Jézussal karján fából; 5.) Kétfokú oltárlépcső; 6.) Egy felső és két alsó oltárterítő; 7.) 4 darab kisebb gyertyatartó rézből; 8.) Két pad; 9.) Szenteltvíz-tartó rézből; 10.) Bádog persely; 11.) Egy 60 kilogram súlyú kis harang 186 KFL.I.l .b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1892. július 13. 2098 szám alatt) 187 KFL.I.l .b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1892. augusztus 24. 118/892 szám alatt) 188 KFL.I.l.b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1892. augusztus 27. 2494 szám alatt) 189 KFL.I.l.b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1892. szeptember 7. 126/892 szám alatt). A kápolna beszenteléséről rövid ismertetés jelent meg a Mária-kert című folyóiratban egy ismeretlen szerzőtől Mária-kert \№2. 336. 190 KFL.I.l .b. - a Homokmégyi Plébánia Iratai (1892. szeptember 20. 129/892 szám alatti levél melléklete) 54