Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Emlékek és vélemények Szabó Józsefről

Emlékek és vélemények Szabó Józsefről „Gyenge szavakkal nehéz fölmérni azt az utolérhetetlen nagyságot, amit Szabó József a magyar földtanban, Társulatunkban és a földtan magyarságában jelent." (VADÁSZE. 1961.250.) „Mindeme nehézségek mellett a földtan terén Szabó József az első és egyetlen magyar egyetemi geológus tanár, aki határozott iskolát nevelt. A Szabó-iskola széleskörű ásvány-földtani volt. Ebben az iskolában nőttek nagyra a magyar földtan fejlődő korszakának első mesterei: Koch Antal, Schafarzik Ferenc, Szádeczky Gyula és többi más tanítványa is." (VADÁSZ E. 1961. 250.) „Szabó József szellemében, az általa tört és messzevezetően kiépített utakon kíséreltük meg a földtan oktatását, egyetemi színvonalának emelését és a földtan társadalmi, népgazdasági és világnézeti jelentőségének sokrétű kiépítését, tudatosítását és terjesztését. De az utána maradt űrt mindmáig nem sikerült betölteni." (VADÁSZ E. 1961.250.) „Szabó József a magyar földtant, korát meghaladó szinten indította útjára. A magyar földtan általa ültetett, azóta szétterebélyesedett fája - meg-megújuló egészséges életnyilvánulásokkal, gyökszálaktól a levélerekig és a virágzásig terjedő egész szövevényével - Szabó József működéséhez fűződik." (VADÁSZE. 1967. 3.) „A »Szabó-iskola« első geológusai, a magyar földtan legnagyobb kiválóságai: Koch Antal, Schafarzik Ferenc és Szádeczky Gyula voltak, akik egyszersmind első munkatársaiként az ő példamutatása szerint vitték tovább az általa kijelölt feladatokat." (VADÁSZE. 1967.47.) „Nem egyszerű úttörő volt, hanem kezdettől fogva a tudományművelésben és az ismeretterjesztésben olyan terjedelmes utakat nyitott és épített ki, amelyeket csak most tudunk folyamatosan, egész szélességében kitölteni és továbbépíteni. Kimagasló tudományos tevékenysége nemcsak a tágabb értelemben vett földtanra, sőt földismeretre (geonómia) terjedt ki, a magyar föld megismerésére vonatkozó tervszerű kivitelében nemcsak a földtani törvényszerűségek folyamatának, oknyomozásának^ ókorát meghaladó, alapos részletmegfigyeléseit adta, hanem messze előrelátással kijelölte az ország földtani viszonyainak megismerhető és megismerésre váró nagy-kérdéseit is. Ezek pedig mindmáig terjedően újraéledő, állandó korszerűsítést igénylő, sok tekintetben még nyitott kérdések is." (VADÁSZE. 1967. 56.) * „Pályafutása, működése, munkássága a földtani gondolkodás módszeres gyakorlásának mintája, az elemző kezdettől az összesítő filozófiai magaslatig. Kifejezésmódja alakilag is tudatos tett, cselekvés a szemléletes oktató-nevelés, ismeretátadás irányában és érdekében. 143