Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Emlékek és vélemények Szabó Józsefről

Hála József Sokoldalú működésének gondolati tartalma nemcsak személyi nagyságát világítja meg, fényt vet korára is. Harmincéves korában már fővonásaiban kialakított életútját járta. Gazdag örökséget hagyott reánk." (VADÁSZ E. 1967. 56.) * „A növénytan, állattan, vegytan és fizika haladása és mindenkori állása is állandóan foglalkoztatta. Nem volt tehát egyoldalú geológus, hanem tökéletes természettudós; jogi, államigazgatási fejlett érzékkel és mérnöki tudással; országunk minden tájegységének sajátosságait tudományos meglátással föltárva, elsőrendű gyakorlati és gazdasági következtetésekkel, népünk egészének és egészségügyének fölemelését, jólétét szolgáló ipart, mezőgazdaságot, bányászatot segítő mérnök, gazda, alkotó és szervező." (VADÁSZ E. 1967. 56.) * „Szabó József, a magyar reformkorszak egyik legelső, legnagyobb, külföldön is elismert geológus-természettudósa, a »kőtelén Alföld szülötte«, a hegységek, kőzetek, ásványok hívatott kutatója, világviszonylatban is nagy fejlesztője volt. Működését a mai értelemben vett elmélet és gyakorlat tökéletes összhangja jellemzi." (VADÁSZE. 1970. 7.) * „Nagy felkészültsége tette lehetővé, hogy már a kezdeti időszak magaválasztotta munkái a földtani vizsgálat rendszeres módszereinek és eszközeinek ismerete és alkalmazása által nemcsak korszerűek, hanem hazai és külföldi viszonylatban előre vivő, sőt klasszikus alapvetésűek voltak." (VADÁSZE. 1970. 32-33.) „Nem részletezzük a legtágabb értelemben vett földtudományokra kiterjedő tevékenységét, de megállapíthatjuk, hogy a földtan tárgykörét a mai értelemben véve is korszerűen adta meg, s azon belül megjelölte az egyes tárgykörök sorrendjét, összefüggéseit és törvényszerűségeit." (VADÁSZE. 1970. 38.) * „A magyar földtan érdemleges, tudományos művelése, rendszeres egyetemi oktatása a reformkor nyelvújító légkörében indult. Ennek megfelelően Szabó József működésében nagy szerepe volt a szaknyelv magyarításának, a magyarosságra törekvéseknek, a természettudományos szakkifejezéseken, fogalom megjelöléseken belül a magyar földtani szakszók alkotásának is. Ez együtt járt az iskolai klasszikus latin-görög oktatás magyar nyelvűvé tételével, s különösen az általános németesítés elleni harcokkal. Szabó József elöl járt ezekben a nyelvújító mozgalmakban." (VADÁSZ E. 1970. 100-101.) 144