Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)
Brezsnyánszky Károly: A magyar geológia a XIX. században
A magyar geológia a XIX. században A Földtani Intézet a szorosan vett tudományos munkássága mellett a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő tevékenységet is kifejtett. Szélesedett tevékenységi köre, mikor az 1885. évi vízjogi törvény hatósági jogkörrel ruházta fel és kötelezővé tette szakvéleményének kikérését vízkutatási kérdésekben. A benzinmotorok robbanásszerű fejlődése a század utolsó évtizedében - egyelőre eredménytelen szénhidrogén-kutatási megbízást hozott az intézetnek. Az ipari nyersanyagok kutatása és elemzése terén a laboratórium 1883-ban történő létrehozása jelentett előrelépést. Az intézet tudományos munkásságának eredményeit kiadványokban teszi közzé. Erre az időszakra esik máig létező folyóiratainak létrehozása. 1882-től jelenik meg az Évi Jelentés, mely rövidebb tanulmányok mellett az intézmény működésére vonatkozó összefoglalásokat közöl az igazgatósági jelentésekben. A sorozatba nem foglalható első alkalmi kiadványok is az időszak végén jelentek meg. A kezdetben 1:144 000-es, később 1:75 000-es méretarányban közreadott térképek mellett 1896-ban megjelent az akkori Magyarország átnézetes földtani térképe a Földtani Társulat kiadásában. A térképet majdnem kizárólag az intézet geológusai szerkesztették. Mind a tudományág, mind az intézet tevékenységének népszerűsítésében jelentős szerepet játszottak azok a hazai és külföldi kiállítások és kongresszusok, amelyeken képviseltette magát az intézet. Több alkalommal elismerésben is részesült, a kiállított térképeket az 1873. évi bécsi köztárlaton a Haladási Éremmel, 1875-ben a párizsi Nemzetközi Földtani Kongresszuson Első Osztályú Éremmel, az 1878. és az 1900. évi párizsi világkiállításon Nagydíjjal tüntették ki. Jelentős eseménye a hazai földtan fejlődésének, amikor a földtan legjelentősebb állami intézménye, a Földtani Intézet sok évi hányattatás után működéséhez megfelelő elhelyezést kap, 1900-ban felépül a mai napig használt székház. A megfelelő munkakörülmények és a laboratóriumok működési feltételeinek biztosítása mellett a gyűjtemények bemutatása, a nagyközönség által látogatható kiállítás létrehozása is csak az új székházba való költözéssel oldódott meg, és teljesült az alapító okiratba foglalt egyik alapvető feladat (6. ábra). Hősi korszak volt a Földtani Intézet működésének első harminc éve. Nehézségek közepette, néhány látványos sikert is elérve rakták le eleink mai létünk alapjait, teremtették meg a tudományos kutatás és a gyakorlati tevékenység harmóniáját. Földtan az oktatásban és a közművelődésben Az előbbiekben többször utaltunk azokra az oktatási intézményekre és tudományos szervezetekre, melyek fontos szerepet játszottak a magyar geológia XIX. századi fejlődésében, sikereinek elérésében. Visszatekintésünkben Mária Terézia uralkodásáig kell visszanyúlnunk, aki 1770-ben Selmecbányán létrehozta a bányászati akadémiát (Bergakademie) és az 1777-ben kibocsátott Ratio educationis révén bevezette a természetrajz, benne az ásványtan iskolai oktatását. A felvilágosodás korában, a nemzetté válás folyamatában sorra alakultak a természettudományos intézmények, köztük 1810-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Természetiek és Közműtaniak Tára, 19
