Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Emlékek és vélemények Szabó Józsefről

Emlékek és vélemények Szabó Józsefről viszonyainak megfelelő, specializált és népünkbe gyökeret eresztő önálló magyar földtanra van szüksége. Akkor, az Ausztriával vívott közjogi csaták idején, nálunk döntőnek a jogtudományokat és a nemzeti önállóság eszméit alátámasztó történeti és nyelvtudományokat tekintették. Nagy szerepe volt már az orvosi tudományoknak is. A matematika, fizika, kémia és a mezőgazdaságot alátámasztó növény- és állattan még háttérbe szorult, az ásvány-földtan pedig az egyetemen még önálló tanszéket sem kapott. Szabó nagy érdeme, hogy ilyen körülmények közt a földtan jelentőségét illető felismerésének érvényt tudott szerezni, a földtani tudományokat a kor legmagasabb szintjén meghonosította, egyetemi intézet, gyűjtemények, laboratóriumok, tudományos nyelv, tanítványok, valóságos Szabó-iskola megteremtésével, a Földtani Társulaton keresztül a magyar földtani élet szervezésével és a földtani ismereteknek különböző módokon, elsősorban a Természettudományi Társulaton keresztül széles körben való népszerűsítésével." (SZÁDECZKY-KARDOSS E. 1961. 251.) „Szabó különleges egyéni képességein, lényeglátó, friss, gyakorlatias és optimista szellemén kívül a társadalmi viszonyoknak van döntő szerepe. Szabó élete és működése a magyar polgári öntudatra ébredés és az abból folyó természettudományos fejlődés egyik jellemző részlete, amely időben összeesve a modern mikroszkópos kőzettan születésével, Szabó személyében különleges csomóponttá alakul." (SzÁDECZKYKARDOSSE. 1961.252.) „Szabó módszerének óriási jelentősége abban áll, hogy a földpátok és általuk a magmás kőzetek gyors, sorozatos, mélyreható meghatározása lehetővé tételével világszerte megindulhatott a magmás területek részletes összefüggő vizsgálata és ennek alapján genetikai kiértékelése: a magmás kőzettan genetikai korszaka." (SZÁDECZKYKARDOSS E. 1961.256.) „Szabó [...] zseniális felismerései a magmás kőzettan legmélyrehatóbb, együttesükben legjobb kortársait is megelőző megállapításai közé tartoznak." (SZÁDECZKY-KARDOSS E. 1961.258.) * „Mi volt hát a kulcsa Szabó nagyszerű eredményeinek? Először is az, hogy felismerte saját korának döntő gyakorlati és elméleti szükségleteit, lehetőségeit, és ezekre koncentrálta erejét. így teremtette meg az iparunk megalapozásához nélkülözhetetlen ásványi nyersanyagok autonóm tudományos kutatásának feltételét, a magyar földtant. Nagyszerű realitás-érzékével és racionalitásával, született dialektikusként a tudományos kérdéseket sokoldalú vizsgálattal, a helyszíni megfigyelést változatos laboratóriumi vizsgálattal összekapcsolva oldotta meg. Elsősorban saját hazájának adottságaiból indult ki, de nyelvtudása biztosította a nemzetközi fejlődés ismeretét is. Itthon olyan kérdések vizsgálatára volt alkalma, részben maga alkotta módszerekkel, melyeket külföldi kortársai az akkori színvonal 141