Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Emlékek és vélemények Szabó Józsefről

Hála József ilyen fokán még nem dolgoztak fel. így az ország földjének specialitásai éspedig elsősorban az akkor könnyebben hozzáférhető világ legnagyobb összefüggő fiatal szubvulkáni vonulata adott neki módot világviszonylatban is nagy súlyú felismerésekre. Benne is megvalósult az a gyakori jelenség, hogy a természetkutató legfőbb erőforrása saját hazája, ha ezt a megfelelő szempont kiépítésével, nem pedig kizárólag átvett idegen sémák alapján vizsgálja. Viszont idegen szemléletek betű szerinti követői legfeljebb új adatokat szolgáltatnak, de nem járulnak a tudomány szintetikus összefüggésekből álló palotája építéséhez." (SZÁDECZKY-KARDOSS E. 1961. 262.) „A talajtan tudományának egyik történetírója - Fortunatov - a talajtan kezdeteiről szólva azt írja, hogy amiként az ókorban hét város versengett azért, hogy melyiket tekintsék Homérosz szülővárosának, úgy most a természettudományok hét ága mondja magáról, hogy belőle fakadtak a talajtan kezdetei. A hét tudomány között előrangot kell adnunk a geológiának, s a talajtannak mint tudománynak kezdeteit arra az időre kell tennünk, amikor a földtan egyes művelői figyelmüket a föld felszínét borító talajtakaró és a geológiai viszonyok közötti összefüggés kiderítésére fordították. Hazánkban Szabó József volt az első geológus, aki a Nagyalföldön végzett földtani kirándulásai során a talajtakaró sajátosságait is vizsgálta, s azokat közleményeiben leírta." (BALLENEGGER R. 1961. 264.) * „Munkásságának további éveiben Szabó József másfelé irányította tevékenységét. Példája nem talált követőkre. Megjelentek ugyan egyes cikkek, melyek szerzői a talajtani kutatások érdekében felszólaltak, de fejtegetéseik visszhangot nem találtak. Az ország talajviszonyainak rendszeres, geológiai alapokon nyugvó felvétele csak a 90-es évek elején indult meg a Földtani Intézetben létesített agrogeológiai osztály keretében, Inkey Béla irányításával. Inkey Béla, Szabó Józsefnek egy emberöltővel korábban végzett munkájához kapcsolódva, létrehozta az eszmék folytonosságát a régi és az új vizsgálatok között. Az új felvételekben Szabó József elgondolásai tovább ebek, s tovább fejlődve oly értékes eredményekhez vezettek, melyeknek nemcsak országunk, hanem a világ talaj kutatóinak összessége is elismeréssel adózik." (BALLENEGGER R. 1961. 268.) „Többszörös külföldi útjain látottakat mindig a hazai föld megismerésének fölhasználására fordította, sohasem tartotta magának gazdag tapasztalatait, hanem tanításaiban, közleményekben, ismeretterjesztő előadásokban sietett továbbadni, mindenkor a leíró részek rövidre fogásával s az általános földtani törvényszerűségek kiemelésével. Működése idején, a századfordulóig, a tágabb értelemben vett földtani ágazatokban túlnyomólag az adatgyűjtő leírás volt előtérben; a messzebb tekintő oknyomozás többnyire előre meghatározott keretekben, a ma működő erőkre való visszavezetéssel történt. Szabó József ennél a szemléletnél távolabb látott." (VADÁSZ E. 1961. 248.) 142