Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Hála József: Szabó József olaszországi utazásai és kapcsolatai

Hála József Cataniában hallottunk, de tüzérségi gyakorlatnak vették. Az izgatottság általános vala, mi is a szabadba menénk, megfigyelni a fejlődést. [...] A lakosságot az érdekelte legközelebb, hogy a láva nem jön-e Cataniának. Amint észrevették, hogy bekanyarodott az Etna oldalán lévő nagy horpadásba (Val del Bove), az izgalom megszűnt. [...] 24 óra alatt befejezettnek látszott a kitörés és mi elhatároztuk, hogy másnap reggel felmegyünk a vulkán tetejére" (SZABÓ J. 1893b). Másnap reggel 8 órakor indultak útnak. Fiákeren mentek Nicolisiig. Ott a falu orvosához, dr. Gemelaróhoz fordultak segítségért, aki az expedíciókról gondoskodni szokott és akinél az Etna kőzettani nevezetességeit is meg lehetett vásárolni. Útjukat két vezető társaságában öszvéreken folytatták. Este 9 óra felé jutottak el a Casa del Inglese nevű kunyhóhoz és az éjszakát ott töltötték. Hajnali 3 órakor ébredtek fel és elindultak a hegytető felé. Megérkezvén a kráterre, még láthatták az izzó láva felületét. Útjukat ennek szélén folytatták tovább. Lefelé menet, szintén a friss láva mentén haladva jutottak el a Val del Bove nevű völgyig. A kitörési csatornákban képződött üregekben felhalmozódott könnycsepp alakú lávadarabokból, valamint az Etna különböző korú kőzeteiből gyűjtöttek anyagot. A kirándulásról másnap este érkeztek vissza Cataniába (SZABÓ J. 1870b, 1870c, 1873a, 1883b, 1893b). Szabó József az 1881. szeptember 20. és október 2. között Bolognában megrendezett II. Nemzetközi Geológiai Kongresszus alkalmából utazott harmadszor Olaszországba egy öt főből álló magyar küldöttség tagjaként. A kongresszuson Capellini elnök mellett az egyik alelnöki posztot töltötte be és tevékenyen részt vett a rendezvény három fő témájának (a nemzetközi földtani nómenklatúra kidolgozása, a földtani térképek és szelvények szerkesztésénél alkalmazott grafikai eljárások egységesítése, a fajok nevezéktanának kérdése a paleontológiában) megvitatásában. A tanácskozások alapjául azok a jelentések szolgáltak, amelyeket az 1878-ban Párizsban megtartott I. Nemzetközi Geológiai Kongresszus határozata alapján az egyes országokban megalakult albizottságok dolgoztak ki. A magyar jelentés készítői a Magyarhoni Földtani Társulat megbízásából Szabó József, Inkey Béla, Hofmann Károly, Böckh János, Telegdi Roth Lajos és Lóczy Lajos voltak {Földtani Értesítő 1881). A bolognai kongresszus határozatairól Szabó József a Földtani Értesítő hasábjain számolt be a hazai szakembereknek (SZABÓ J. 1881). A nemzetközi tanácskozáson részt vevő geológusok elhatározták Európa földtani térképének az elkészítését. A nómenklatúra egységesítésére bizottságot hoztak létre, amelynek tagja lett Szabó József is. A kongresszus alkalmából rendezett kiállításon Hantken Miksa forammiferagyűjteménye mellett sikeresen szerepelt Szabó József „trachytgyűjteménye" és a szintén általa, Selmecbánya környékéről készített földtani térkép és szelvény is. Szabó József részt vett a Capellini által vezetett földtani kirándulásokon, amelyek során eljutottak Porettába, Firenzébe, Pisába és Carrarába. A kirándulás résztvevői Firenzében felkeresték Nicolaus Steno sírját is. A nagy tudós Dániában született és tanult, de azokat a tudományos eredményeit, amelyekkel megvetette a modern geológia alapjait, Itáliában érte el és ott jelent meg a De solido intra solidum natúr aliter contento dissertationis prodromus (Florence, 1669) című, korszakalkotó műve is. A jelenlevők 120