Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)
Hála József: Szabó József olaszországi utazásai és kapcsolatai
Szabó József olaszországi utazásai és kapcsolatai Capellini javaslatára elhatározták, hogy a sírra a régi emléktábla mellé egy új márványtáblát is elhelyeznek. Ennek elkészítése ügyében pénzgyűjtésbe kezdtek és felkérték az egyes országokat képviselő alelnököket, hogy a felhívást hazájukban is tudassák a szakmai közvéleménnyel. Ezt Magyarországon a Magyarhoni Földtani Társulat 1882. január 25-én megtartott közgyűlésén Szabó József tette meg (SZABÓ J. 1882). Az emléktábla felállítására a magyar geológusok negyvenegy aláírást és több mint húsz forintot gyűjtöttek össze. Ezt az összeget Bolognába küldték, a küldeményre Capellini a következőképpen válaszolt az 1882. április 27-én kelt levelében: „Bien de remerciments pour les peines que vous êtes donné pour Sténo, j'ai reçu le mandat postal de ft. 20 Vi. [...] J'espère que dans l'inscription nous pourrons dire que plus de 1000 géologues ont souscrit et ce sera une belle demonstration" (SZABÓ J. 1883a). Szabó József 1888-ban tette negyedik utazását Olaszországba, amikor is a nyolcszáz éves fennállását ünneplő bolognai egyetemen a Magyar Tudományos Akadémiát képviselte. Ö vitte az ünnepélyre az akadémia főtitkára által szerkesztett, latin és magyar nyelven írt üdvözlő iratot. A június 11. és 13. között megtartott ünnepi eseményekről részletesen beszámolt a Magyar Tudományos Akadémián (SZABÓ J. 1888). A bolognai egyetem Hantken Miksát és a jelenlévő Szabó Józsefet tiszteleti doktorává választotta. Szabó József olaszországi utazásairól több előadást tartott és számos tanulmányt publikált. Az általa írt kézikönyvekben az olasz vonatkozások egy része szakirodalmi ismeretein, más, jelentős része saját tapasztalatain, megfigyelésein alapult. A többször megjelentetett Ásványtan című műve negyedik, átdolgozott kiadásában a fontos források között említette L. Bombicci (1878) munkáját. Könyvének olaszországi adatait a szakfolyóiratok tanulmányai mellett főleg ebből merítette (SZABÓ J. 1893a). A Geológia (SZABÓ J. 1883b) és az Előadások a geológia köréből (SZABÓ J. 1893b) című műveiben is sok olaszországi adat szerepel. Részletes leírásokat és rajzokat közölt például a Campo Biancóról, a Stromboliról, a Vezúvról (2-3. ábra), az Etnáról, a Campi Flegreiről, a Monte Nouvóról, a Pozzuoliban lévő Serapeumról, a Solfataráról, Pompejiről stb. A fentiekből is kiviláglik, hogy Szabó József számos olasz tudóssal állt személyes, illetve levelező kapcsolatban. A Magyar Állami Földtani Intézet Tudománytörténeti Gyűjteményében huszonegy olyan levelet őriznek, amelyek további bizonyítékai ezeknek az élénk kapcsolatoknak. E leveleket a következő olasz tudósok írták Szabó Józsefnek: G. A. Pirona (Udine, 1868), G. Capellini (Bologna, 1879, 1880, 1881: 2 db, 1882: 2 db, 1884: 2 db, 1885, 1889: 2 db), G. Meneghini (Pisa, 1881), D. Vantanelli (Siena, 1881), A. G. Zigno (Padova, 1881: 2 db), L. Bombicci (Bologna, 1881, 1882: 2 db), H. Mattirolo (Torino, 1882), Q. Sella (Biella, 1883). A Q. Sellával való kapcsolatáról külön kell szólnunk. Vele Párizsban ismerkedett meg 1878-ban az I. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson. Később megküldték egymásnak tanulmányaikat és leveleket váltottak. Szabó a Magyarhoni Földtani Társulat 1885. február 4-én megtartott közgyűlésén meleg hangon búcsúzott el az 1884-ben elhunyt olasz tudóstól. Méltatta munkásságát, érdemeit és többek között az alábbiakat mondta: „Még inkább láttam kimagaslani szerepelésében 1881-ben a 121
