Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Dobos Irma: Szabó József vízföldtani munkássága

Szabó József vízföldtani munkássága kivékonyodott a fedőképződmény. A sokrétű feldolgozásra jellemző, hogy még a forrásvíz medencéjében összegyűlt algákat is megvizsgáltatták Bécsben, s azt Oscillaria nigra-nak és Spyrogyra jugalis-nak határozta meg Heufler. Az állatok közül pedig a kagylórákok csoportjait mutatták ki (1857c). Az 1871-1875 közötti Duna-szabályozás következtében a sziget eltűnt, s csak Szabó József nagyon alapos munkájából emlékezhetünk rá (1877). 6. ábra: Az egykori Fürdősziget Szabó József szerint A hideg ásvány- és gyógyvíz kutatása Első munkái között szerepel a budai keserűvíz földtani viszonyainak feldolgozása, genetikájának tisztázása. Tanulmánya a mai Szent Imre Kórház területén (Tétényi út) 1853-ban felfedezett keserűvíz-területre vonatkozik, amely Erzsébet Sósfürdő néven szerepelt egészen a II. világháború befejezését követő évekig. Az új kis mélységű ásott kutak lehetőséget biztosítottak Szabó Józsefnek a földtani felépítés felvázolására, ugyanakkor Kerner tanártársának hőmérsékletméréseit is tudta értékelni. A keserűvíz különlegessége abban rejlett, hogy az a felszín közelében, 3-6 m-en belül tulajdonképpen mint talajvíz képződött. A vékony fedőréteg alatt a homokos-kavicsos képződmény tárolja a keserű vizet és alatta nagy vastagságban mint vízzáró képződmény települ az oligocén kiscelli agyag. A hőmérséklet alakulásából egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy az tökéletesen visszatükrözi a felszín közeli vízadórétegnél a külső hőmérséklet hatását. 107