Hála József – Romsics Imre szerk.: „A legnagyobb magyar geológus”. Szabó József emlékkönyv. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 8. Kalocsa, 2003.)

Dobos Irma: Szabó József vízföldtani munkássága

Dobos Irma Nagyon sok elemzést végeztek a keserűvízen. Annak fő alkotói (szulfát, magnézium, nátrium) mellett még a kloridot, a kalciumot, a kovasavat, a káliumot és még több alkotót is kimutattak. A keserűvíz képződésében elsősorban a dolomit, majd a márgában és az agyagban lévő pirit játszik fontos szerepet. Az oldódást a levegő oxigénje és a víz idézi elő és ennek végeredménye a vashidroxid és a kénsav. A kénsav azután a karbonátokat feloldja és kalcium- és magnéziumszulfátra alakítja. A gipsz kiválik, a könnyen oldódó magnéziumszulfát pedig a vízben marad. A keserűvíz genetikájának ilyen megfogalmazását azóta is jóformán változtatás nélkül elfogadják a mai szakemberek is. Jól tanulmányozhatta Tabánban a két Kőpor-hegy közötti út mellett a gipszkiválásokat és a piritszemcséket. A Sas-hegy déli oldalán pedig egy feltárásban nem csak gipszkristályokat, hanem valóságos epsomitet is talált. Wagner Dániel a Vízivárosban (Schenkengassen) egy kútásásnál néhány méterrel lej ebb gipszet és epsomitet talált. Ekkor a vizsgált területen Hausner, Böck, Unger és Neuwerth forrásai (kútjai) szerepeltek még a továbbiakban Molnár János minőségi és mennyiségi vizsgálatában (1857b). Némely keserűvízben a magnézium- és a nátriumszulfát mellett vas- és mangánoxidot is kimutatott, amelyet a nummulinás mészkőből és márgából vezetett le (1859). Felkeltette figyelmét a szomolnoki és a Zólyom vármegyei Úrvölgyön cementvíznek nevezett réztartalmú bányavíz, amelyről már Wernher György is megemlékezett „De admirandis Hungáriáé aquis" című munkájában (1549). Szabó József megadta a magyarázatot a rézbányákban a cementvíz keletkezésének körülményeire és leírta hasznosításának módját olyképpen, hogy a rézkiválasztáshoz vasat használnak fel (1858b). Különleges kémiai összetételű ásványvizet talált Gömör vármegye déli részén, Ajnácskőn kútásás közben. A fekete, majd a kékes színű agyag alatti homokréteg gázos, jódos, földes (kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos), vasas ásványvizet tárolt (MOLNÁR - SZABÓ 1886). Nem kerülte el figyelmét a kisebb jelentőségű, korábban vagy újonnan feltárt ásványvíz sem, s azt mindenképpen igyekezett folyóiratokban közkinccsé tenni (1859, 1860a). Összefoglalás Szabó József sokrétű vízföldtani munkája azokban a kutatási eredményekben és megállapításokban csúcsosodik ki, amelyek hazai viszonylatban teljesen újszerűek voltak. Összefoglalóan ezek a következők: 1. Lefektette a korszerű vízkutatás alapjait, 2. Tisztázta a hévíz genetikáját, 3. Kimutatta a földtani képződmények szerepét a hévíz vegyi jellegében, 4. Megalapozta a geotermikus gradiens számítását, 5. Felvázolta a keserűvíz genetikáját. 108