Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
I. Történeti bevezető - 1/2. A testület működése
1 A testület működése hogy az érsek Kalocsán, arra alkalmas helyen húsz hold földet engedjen át a káptalannak kertek és magtárak céljára. Ezenkívül a káptalani jegyző részére házat és telket is adományozott, s neki csakúgy, mint a kilenc kanonoknak 2-2 tehén részére legeltetési jogot biztosított. A plébános-kanonok a község legelőjét használhatta. A harmadik pont gondosan leírta a földbirtok átvételekor a kamarától felvehető gazdasági felszerelést, az ún. fundus instructust. Ez mintegy 300 pozsonyi mérő szemesterményből, 400 veder borból (400 urnis vini), 100 szarvasmarhából és 500 juhból, 10 öl szénából, tavaszi és őszi szalmából állt. A rendelet a birtok adományozását visszamenőleg a királyi döntés napjától, azaz 1832. január 19-től érvényesnek mondta. A birtokot formálisan 1832 decemberében adták át.60 Az érsekség tehát ekkortól fogva a tényleges átadásig - amelyre a szükséges gazdasági felszerelés beszerzése miatt csak mintegy két év múlva került sor — bérleti díjat fizetett a káptalannak. Az adományozás lezárásaként XVI. Gergely pápa 1834. június 4-én kelt brévéjében jóváhagyta a káptalan javadalmazását.61 Hat község és néhány puszta birtokában kezdte meg gazdálkodását 1834-ben a káptalan, s a birtokok ügyeinek igazgatására ekkortól kezdve külön gazdasági üléseket is tartott. A birtok jobbágyfelszabadítás előtti állapotáról Fényes Elek adatait idézve a főkáptalani falvakban 16.442 magyar hold volt az úrbéres szántók területe, 5.897 magyarhold volt a réteké. A falvak határában a káptalan saját kezelésű területekkel általában nem rendelkezett, annál jelentősebbek voltak e szempontból a szántóterülettel is rendelkező puszták, így pl. Ács, Csala, és Ökördi puszták, amelyek összesen 12.860 magyarholdat jelentettek a káptalan számára.62 Az 1850-1860-as években az érseki birtokokkal együtt került sor a tagosításokra, az úrbéri szerződések megkötésére, valamint a szükséges birtokcserék, közigazgatási változtatások elvégzésére.63 A rossz infrastruktúra miatt csak megkésve, ekkoriban kezdett érződni a piac ösztönző hatása ezen a vidéken. A gabona-konjunktúra következtében igyekeztek a birtokosok minél intenzívebb gazdálkodást folytami, szántóterületüket növelni, de a szállítás nehézségei miatt a pusztai állattartás még így is sokáig előnyben maradt. Ezt igazolják pl. az állam által előírt kateszteri fölmérés eredményei is 1885-ben. A káptalan birtokainak legnagyobb része, mintegy 28 %-a legelő volt ebben az időben. Második helyen az erdő állt 23 %-kal, majd ezt követte a szántó terület 22 %-kal. A nádassal, réttel és művelés alá nem eső területtel együtt a teljes birtok ekkor mintegy 25 ezer kateszteri holdat tett ki. A változásokat jól jelzi azonban, hogy tíz év elteltével, azaz a XIX. század végén már a szántó alkotta a birtok legnagyobb részét, 30 %-át. A legelők aránya ekkor 26%, az erdőké 22 % volt.64 E változásokban döntő szerepet játszottak a vízszabályozási munkálatok: egyrészt a Duna szabályozása, a dunamenti részek ármentesítése, másrészt a lecsapolási, vízelvezetési munkák. A vízszabályozással sikerült újabb területeket szántóként művelés alá vonni, de ezek 60 Az átvett birtok részletes leírását, a törzsvagyon változásait közli WINKLER 1935. 72-77. 61 WINKLER 1935. 70. A breve másolatának szövegét lásd: KFL. 1 ,b. 6/7. 62 DÓKA 1995. 115. 63 DÓKA 1995. 126. 64 DÓKA 1995. 127. 27
