Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára - Kalocsai Múzeumi Értekezések 4. (Kalocsa, 1998)
I. Történeti bevezető - 1/2. A testület működése
Történeti bevezető a munkálatok ugyanakkor általános kiszáradást, s így szerkezeti változást is okoztak a gazdaság más területén. így pl. a káptalani erdők tölgyesei, füzei száradásnak indultak, s ekkor váltotta fel őket a homoki akác és nyál-.65 Századunkra a saját művelésű káptalani birtokokon túl egyre fontosabb szerepe lett a különböző bérleteknek a gazdálkodásban. Különösen a majorsági központoktól távolabb eső területeket adta szívesen bérbe a káptalan, ezzel is csökkentve a birtokkal járó szervezési gondokat. Továbbra is elmaradt a birtokok modernizálása, hiszen ehhez nagyobb tőkére, esetleg komolyabb hitelek felvételére lett volna szükség. Ha a káptalan tagjai hajlottak is bizonyos esetekben a hitel felvételére, azt az egyházi nagybirtokok gazdálkodását ellenőrző állami szervek nem támogatták. Az egyházi nagybirtokokkal kapcsolatban országszerte jelentős volt az eladósodástól való félelem. Ez alól talán csak egy-két sikeresen működő szerzetes mintagazdaság volt a kivétel.66 A káptalan anyagi ügyeinek felelőse a dékán kanonok volt. Tisztsége nem stallumhoz kötődött, hanem személyre szólt. A káptalan birtokadományával kapcsolatosan már 1833-ban elkészült számára munkakörének leírása (Instructio pro Decano), mely lényegében később is alig változott.67 Az utasítás szerint a dékán a káptalan uradalmának legfőbb kormányzója és igazgatója. Hetente gazdatiszti tanácskozást tart, melyen a birtok körüli teendőket áttekintik, meghatározzák. Szükség esetén a helyszínen is figyelemmel követi a gazdálkodást. A tisztek naplóit, jegyzőkönyveit megvizsgálja, hasonlóan az uradalmi pénztárt is ellenőrzi, s annak pontos kimutatását évente a káptalan elé terjeszti. Felügyeli és megintheti az uradalmi tiszteket, szükség esetén a káptalan gazdasági ülésén elbocsátásukat is indítványozhatja. Adásvételi és haszonbérleti szerződésekbe a káptalan előzetes engedélye nélkül nem bocsátkozhat, hasonlóképpen az uradalmi tisztek fölvételét vagy elbocsátását is előzetesen a káptalani ülés elé terjeszti. Egy személyben dönthet viszont az uradalmi szolgák és cselédek alkalmazásáról, rendszerint a gazdatisztek meghallgatásával. A dékán osztotta el a káptalan jövedelmét a kanonokok között a már említett kulcs szerint - a Mária Terézia nevéhez fűződő javadalmazás arányainak megfelelően. Felelősséggel az egész testületnek tartozott, az egyes kanonokoknak nem. Bármely kanonok tehetett azonban indítványt a birtokkal kapcsolatos ügyekben a káptalan gazdasági ülésének keretein belül. Munkájáért fizetést is kapott, először 100 forintot, majd 1864-ben évi 200 forintot említenek. Ekkoriban már havi kimutatást és beszámolót kért a káptalan az uradalom állásáról. A dékán kanonok első számú munkatársa a fökáptalani uradalmi tiszttartó volt. Számára is készült hasonló utasítás a teendőit illetően. Közvetlenül a dékántól függött, természetesen részt vett a heti gazdatiszti üléseken, felügyelte a bérleti szerződések betartását. Ő volt a dékántól megkövetelt elszámolások elkészítője, a gazdatisztek közvetlen felügyelője. A gazdasági ügyekkel járó adminisztrációs teendők ellátására szervezték meg századunkban a káptalan dékáni hivatalát. 65 Az erdőkről lásd: ÚJ VARY 1940. 66 GERGELY 1997.310-311. 67 KFL.l.b. 8. Instructio pro Decano 1833, Utasítás a főkáptalani dékán számára 1864. november 25. 28
