Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
Szabó Sarolta. A háztartás eszközei 19. századi hagyatéki leltárak alapján (Szatmár megye, 19. század közepe)
A háztartás eszközei 19. századi hagyatéki leltárak alapján tömeges jellegénél fogva a leltárak alkalmasak egy adott területen élők mindennapi tárgyi világának elemzésére, jelenségek, tendenciák megállapítására. Bár szorosan talán nem tartoznak a háztartási eszközök körébe a tárolóbútorok, de nem haszontalan annak áttekintése, hogy a 19. század közepén milyen formáit ismerték a szatmári területeken. A láda mint univerzális tárolóbútor szinte minden háztartásban megtalálható. Funkció szerinti megkülönböztetésre csak az élés ládák esetén került sor. Az élésládák formájára, nagyságára nincs utalás, házon belüli elhelyezkedésükre egy helyen találtam adatot: nemesi ház spájzában írták össze. 9 A dísz- és használati eszközök tárolására szolgáló bútordarabok megnevezése a leltárakban nem egyöntetű. A táltartó, tányértartó, tálas, tányéros, kistányéros funkciója egyértelmű, formái recens anyag alapján jól ismertek. Azonos a tálasfogassal, mely a 19. században már általánosan elterjedt. 10 A másik tárolóbútor azonosítása, amely pohárszék, pohártartó ajjával, festett almárium tányérossal alakban fordult elő a leltárakban, már nem ilyen egyértelmű, jóllehet itt most azokat az elnevezéseket vettem figyelembe, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a tárgyat edény tárolására használták. A megnevezések tarkasága jelzi, hogy új típusú szekrény fajták jelentek meg, amelyeknek a neve még kialakulatlan. A pohárszék szót használják az egész bútor megjelölésére, vagy annak edénytartó felső részére. 1 ' A pohárszékek több formája ismert, amely más-más eredetű átvételt mutat. Használata meglehetősen kései, terjedése sem egyenletes, Erdélyben már a 18. századból vannak adatok rá, más országrészekre el sem jutott. 12 Területünkön érdekes módon e bútordarabokat nem a legmódosabbak háztartásaiban írták össze a 19. század közepén. A hagyatéki leltárakban előforduló háztartási eszközöket funkció szerint csoportosítottam, először a tárolóedényekről esik szó. A gabonát szuszékban vagy hombárban tárolták, mindkét kifejezés ácsolt gabonásládát jelöl. 13 A két kifejezés egyidejű használata jelzi, hogy Szatmár megye átmeneti terület, a két terminus érintkező területei közé tartozik. A hagyatéki leltárakban főleg szuszék alakban fordul elő, de Tiszakóródon a két kifejezést egymás mellett használták: búzatartó szuszék vagy hombár jelöléssel írták össze. Találkozunk még a fedetlen szuszék, kisebb szuszék megjelöléssel is. A szuszék külső megjelenésére utal a festetlen szuszék elnevezés. Nagypaládon hombárt írtak össze nagyságának megjelölésével: két 10 köblös hombár, ugyanakkor Botpaládon 12 köblös szuszékot említenek. Úgy tűnik, a ládák nagyságával 9 SzSzBL IV. B. 607. 42. doboz 74/1855. Kölcsey Ádámné hagyatéki leltára 1855. Szatmárcseke. A leltárt részletesen ismertette SZABÓ 1986. 97-111. 10 MNL5. 1982. 164-165. 11 BENDA 1989. II. 135. 12 MNL4. 1981.254-255. 13 FÜZES Endre 1984. 43. A gabonatartó ládák jelölésére a szuszék és hombár mellett egy helyen említettek gabonatárolót: Botpaládon Ns Győri József hagyatékának összeírásakor egy nyolc köblöset vettek számba. SzSzBML IV. B. 607. 51. doboz 61
