Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
W. Nagy Ágota: A pannonhalmi Szent-Benedek-rend reformkori étkezési szokásaiból – egy bencés szerzetes feljegyzései alapján
A pannonhalmi Szent-Benedek-rend reformkori étkezési szokásaiból értesülhetünk. Pannonhalmán 1831-től 33 holdnyi területre felügyelt, 1843-tól a füssi (Komárom megye, ma Szlovákia) uradalom jószágkormányzója volt. A részletes étrendi leírásokkal egy füredi tartózkodás kapcsán találkozhatunk folyamatos sorban először 1832 augusztusából. Valószínűleg több rendtársával együtt volt ott, erre a közbevetett megjegyzésekből, valamint az időnként feltüntetett pénzügyi elszámolásokból következtethetünk, amikor az elfogyasztott ételek megjelölése mellett 24-es, 30-as szorzó áll. Vendégek érkezéséről is olvashatunk tudósítást, mint pl. augusztus 17-én: éjjelre érkezett Pestről Vas kanonok, Szalay Imre, Osvald Professor és Ágoston Nyáradi Megyei Pap. A vendégek azután másnap Tihanba kocsiztak. Az Uránia szerkesztését is végzi közben, ahogy írja: Elkészült a Pécsi Templom leírása, Szalay által küldöm Pestre Beiméihez. (Augusztus 18-án.) Vagy: Beiméitől levelek érkeztek. (Augusztus 24-én.) Az étrend s egyebek mellett az időjárásról is tájékozódhatunk, beleértve a Balaton hőmérsékletét is. Nagy meleg, szemergő, felleges hőség, hőmeleg, szélvész, borongó, égiháború, hűs, szél, tiszta - ilyen és ehhez hasonló, választékos stílusú, szinte hangulatfestő kifejezési elemek gyakran előfordulnak a jegyzőkönyvben. Az is kiderül, mely napokon volt ferdő két kendővel. Általában egy kiegyensúlyozott, élet és természetszerető ember megnyilvánulásai tükröződnek a lapokon. Feljegyzéseit olykor finom humor szövi át, bár lehet, hogy nem annak szánta, amikor a már akkor is híres füredi vízről a következőt jegyezte meg: A víz ivás igen hajt hátul! Érdemes a Regulával összevetni mennyire különböző lehet az elmélet és a gyakorlat még a szigorú egyházi körökben is. (Meg kell jegyeznünk, hogy az úton- és távollevőkre a Regula előírásai némi engedményeket adhatnak.) A következőkben három hét naponkénti étrendjét láthatjuk, reggeli, ebéd és vacsora megjelölésével. Az egyes ételek megnevezését Szeder Fábián eredeti megnevezéseiben és helyesírási formájában olvashatjuk. így fordulhat elő az olykor indokolatlannak tűnő nagybetűhasználat, vagy ugyanannak a szónak egyszer nagy, másszor kisbetűvel történő írása (pl. csokoládé - Csokoládé), illetve egybe vagy különírása (kenyérié kenyér lé) A német nyelvű (Schnitzli, Nachguszsz) akkoriban elterjedt kifejezések mellett megjelenik az angol beefsteak is, igaz, egy kicsit sajátos helyesírással Beef-theák néven. Mindazonáltal Szeder Fábián kora legjobb nyelvtantudósai közé tartozott, olyannyira, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az akkoriban 47
