Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)
Nyisztor Tinka: Kései fordulat. Az étkezési kultúra újkori formáinak beépülése az 1960-as évektől egy moldvai faluban
Kései fordulat. Az étkezési kultúra újkori formáinak beépülése az 1960-as évektől... Ez az első olyan nyilvános, ünnepi étkezés, ahol a fogások szigorú tálalási rendjével próbálják megkülönböztetni az ebédet és a vacsorát. A kalácsfélék és a sütemények állandóan az asztalon vannak. Az előételek, a savanyúleves és a töltike után megjelenik egy délutáni kávé, ami lezárt ebéd jelleget kölcsönöz az étkezés első felének, de később, kívánságra azért többször is lehet kávét fogyasztani. A sült húst (lehet tyúkhús is, de a legrangosabb a lemezen sütött 21 borjú vagy marhaszelet) délután, frissen készítik, és krumpli vagy rizs körettel, savanyúsággal tálalják, megpróbálva fogyasztását az esti órákra időzíteni. Az erre az alkalomra készített sült, töltött tyúkokat már nem fogyasztják el - mint régen - hanem becsomagolják és a keresztkomák hazaviszik. Eredeti jelentése, hogy elfogyasztása a lakoma végét jelezze, azonban ma is megvan. Amikor a tyúkot az asztalra teszik, akkor adják át a pénzajándékokat. A pénz megszámolása után pedig egy kozonávdX együtt becsomagolják, és ekkor ért véget a lakoma. A keresztelőben a meghívottak kisebb száma (15-25 személy) teszi lehetővé a rangosabb étkezést. A keresztelői ünnepség résztvevői nagyobbrészt az önálló fiatal családok, szavuknak már döntő hatása van életük irányításában. Sokan közülük már városon élnek, számukra már a városi normák példaadók. Ezeket valósítják meg a faluban is, ahol a megjelenő újításokat a fiatalok fenntartás nélkül elfogadják. A táplálkozásszerkezet érintő fent ismertetett újításokat azért lehet csak az egyes alkalmakhoz kötődő étkezéseken bemutatni, mert még ma is a leírt változásokváltoztatások folyamatában vagyunk. Az ünnepi étkezések közös vonása, hogy az egyénnek alkalma van a közösség, a nyilvánosság előtt bizonyítani. Ez kényszeríti az egyes személyeket, családokat a reprezentálásra. A presztízs növelésének eszköze a mai társadalmi, gazdasági körülmények között, az új bemutatása - új ételek, új étrend, új eszközök. A jelen körülmények között ezek az újítások jelentik a magasabb, mértékadónak tartott társadalmi közeg, a román városi kultúra elérését. Az elmúlt időszak - bár felismerhetők egyes szakaszai - még olyan rövid, hogy messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, kialakult normákat nem lehet megragadni. Az egyes ünnepi alkalmakon előforduló új megoldások belépésének körülményei további adalékokat szolgáltatnak az európai táplálkozáskutatás számára olyan jelenségekről, melyek másutt recens anyagban már nem figyelhetők meg. 21 A lemez, vagy ahogyan a faluban nevezik a diszk, kimustrált boronagép egy kerek lemeze, közepén lyukkal, amit kis perem vesz körül. Ezt teszik a szénre, rá körben a sütni való felszeletelt húst. A hús leve és zsírja megáll az enyhén homorú lapon, és az így készített, gyorsan megsült hús nagyon ízletes lesz. Meg kell említenünk, hogy hasonló sütőeszközt - közepén álló vasnyéllel - a Székelyföldön kimondottan erre a célra készítenek, amit általában kempingezők, kirándulók használnak a szabadban. A kész húst ebből fogyasztják, az alján összegyűlt pecsenyezsírt is ebből mártogatják ki. 231
