Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Szabó Sarolta. A háztartás eszközei 19. századi hagyatéki leltárak alapján (Szatmár megye, 19. század közepe)

A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. Kalocsa, 1997. 59-66. p. Szabó Sarolta A háztartás eszközei 19. századi hagyatéki leltárak alapján. (Szatmár megye, 19. század közepe) Dolgozatomban a paraszti háztartások tárgyi világának egy szűk körét, a konyhai, illetve a táplálkozáshoz kapcsolódó eszközöket mutatom be, egyetlen forrástípus, a hagyatéki leltárak és árverési jegyzőkönyvek alapján. Hagyatéki leltárak felvételét 1853-tól, az osztrák polgári törvények magyarországi bevezetésétől kötelezően előírták a kincstárnak lerovandó illeték megállapítása végett. A parasztságra vonatkozó hagyatéki leltárak tömeges megjelenése ettől kezdve figyelhető meg országosan is, éppen e rendelet hatásaként. Inventáriumon azokat a hagyatéki eljárás során keletkezett lajstromszerű iratokat (leltár, becsű, árverési jegyzőkönyv) értjük, amelyek az elhunyt teljes vagyonát vagy annak meghatározott részét tételesen veszik számba. Maga a leltár két nagy egységre tagolódik, a követelési állapot tartalmazza az ingó és ingatlan javak felsorolását, többek között a ruhaneműek, a bútorzat, a háztartás és gazdálkodás eszközeinek, a lábas és aprójószágok, a termények megnevezését, mennyiségét. A tartozási állapot az elhunyt vagyonát terhelő tartozásokat mutatta ki. így az inventáriumok a vagyon nagyságának és összetételének elemzésén túl lehetővé teszik az anyagi kultúra, a tárgyi világ egészének vagy egy részének vizsgálatát. Dolgozatomhoz közel száz hagyatéki leltárat és hozzá kapcsolódó végrendeletet, árverési jegyzőkönyvet néztem át, amelyek kivétel nélkül 1854-55-ben keletkeztek, a Fehérgyarmati Járásbíróság iratai között találhatóak.

1 A mai Szatmár megye kisebb tájegységekből áll: Tiszahát, Erdőhát (melynek része a Túrhát és a Palágyság), Szamoshát, Rétoldal (az Ecsedi láp környéke).

2 Az egykori fehérgyarmati járás mint közigazgatási egység magában foglalja e kisebb tájegységek, az Erdőhát, a Tiszahát és a Szamoshát községeinek egy részét. Ez a terület földrajzi fekvésénél fogva átmenet az Alföld, a Kárpátok és Erdély között. Az első világháborúig a régi Szatmár és Bereg megye több városa - Szatmárnémeti, Nagykároly, Beregszász, 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Levéltár (a továbbiakban SzSzBML) IV. B. 607. A Fehérgyarmati Járásbíróság iratai 42-44. 51. dobozok 2 ERDÉSZ 1971.65. © 1997 Viski Károly Múzeum, Kalocsa