Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Knézy Judit: Táplálkozási adatok az uradalmi tisztek által készített dokumentumokban (18. század második fele–19. század eleje)

Knézy Judit vásári helypénzjegyzékben.

20 De pecsenyét sütő asszonyok, férfiak is rendszeres látogatói voltak a vásároknak, piacoknak, akik nyilván olcsó mustra állatokat vásároltak fel, s azt árusították azután. Megjegyzendő, hogy a 18-19. században a Balaton környékén sűrűbb volt a vendégfogadók hálózata, mint pl. Somogy, Zala délebbi részeiben, mivel a bor-, hal-, rák-, tyúkász kereskedők sűrűn látogatták a vidéket.

21 Jelentősebb vendégsereget jelentett az itteni boltosoknak a távolabbi területeken lakó, de e vidéken szőlőterületekkel rendelkező fő- és köznemesek, egyházi birtokosok, értelmiségiek, családtagjaik, alkalmazottaik megérkezése szőlőmunkák, szüretek, borfejtések idején.

22 Valójában a legtöbb rangosabb, „nadrágos" ember akkor jutott kedvére való ellátáshoz, ha a helyiség ura, ahova éppen megérkezett, meghívta és megvendégelte, illetve, ha gondoskodott róla, hogy személyes távolléte esetén az alkalmazottai ellássák a távolról jövőt.

23 A meglévő falusi vendégfogadók egyszerű építmények voltak. Általában egy lakóházban kerültek berendezésre. Pl. a Marcali határban lévő sövényfalu két szobakéményes konyhás házhoz pince, fészer, kút tartozott. A vendégeket fogadó rész nem lehetett túl tágas. A Bogáti pusztán lévő szintén sövényfalu szoba-konyha-kamra-pinceszekérszínből álló vendégfogadónak kerített udvara volt, méhes is tartozott 1771-73ban hozzá.

24 A mészáros házakat, mészárszékeket előbb kezdték modernizálni „kőből", „mórból", téglából álló falakkal, boltozott pincével és megfelelő nagyméretű istálló is tartozott hozzájuk.

25 Mezővárosokban többszobás vendégfogadók is készültek. így pl. Csurgón

26 1770-ben történt a vendégfogadó átépítése: 6 szoba, 1 konyha, 2 kamra, 2 istálló, 2 pince tartozott az épülethez, az épületek U alakban vették körbe az udvart. Ez az objektum valóban alkalmas lehetett több vendég elszállásolására is. Uradalmi elöljárók, megyei, községi tisztviselők étkezése úton, hivatalos eseményeken A vendégfogadóknak olykor olyan feladata is volt, hogy valamilyen hivatalos eseményre, munkára összejött uradalmi tisztek, alkalmazottak és más személyek (vármegyei tisztviselők, ügyvédek, községi, mezővárosi elöljárók s a kiszolgáló 20 Somogy Megyei Levéltár XI./03. Piarosta custodiátus (mernyei uradalom) gazdaságának iratai. Vegyes számadások (1769-1950) 21 VÁLYI 1799. III. 466., HRABOVSZKY 1827. 99. 22 Reformkori leírások, Kisfaludy Sándor , Eötvös Károly munkái tanúsítják ezt. 23 Richard Bright vendégeskedése Csurgón a tiszttartónál, Taranyban a méhészházban, Csokonyában viszont maga Szécsényi Ferenc fogadta. 24 MOL P 623 IV.2.SZ.C (1726-1817) A marcali mészárosházhoz 1797-ben 109 900 db téglát, 1200 kéve zsuppot stb. használtak fel, a lakóház mellett „szék" és vágóhíd is készült. Több szobája, egy konyhája, boltozott pincéje, 8 marhát befogadó istállója, kőből rakott kútja lett, kamarával együtt - derül ki az építkezés költségeiről összesített számlából. 25 „Mór" itt vályogfalat, sárból valót jelent, szemben a fából, sövényből valókkal. 26 KNÉZY 1986-1987.296. 36