Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Kósa-Szánthó Vilma: A gyimesi csángók táplálkozásáról

A gyimesi csángók táplálkozásáról Napi étrend Gyimesben általában naponta kétszer ettek. Délelőtt ebédeltek és este vacsoráztak. A bizonyos fokú anyagi felemelkedés folytán ezekhez az étkezésekhez még három pótétkezés is társult. A mindennapi gyakorlatban ez persze nem mindig volt így, csak az adatközlésben, amikor az emberek egy-két fokkal jobban állítják be anyagi szintjüket, mint ahogy az a valóságban volt. Egy ilyen napi étkezési rendet írok le, megjegyezve, hogy ez inkább elvárás, mint valóság. Reggel négy órakor kelnek fel, akkor falatoznak szalonnát és kenyeret, ha van. Reggel nyolc órára viszik a reggelit az asszonyok a kaszálóra, vagy ha otthon van dolguk, otthon főzik meg. Ez leggyakrabban túróspuliszkából, magyarmáiéból, puliszka és savanyótejből, öntöttsalátából, üstbetejből áll. Az ételt kantáros, füles fazékban, a puliszkát takaróruhában viszik ki, mindezt egy átalvetőbe bepakolva. Délben tizenkét órakor kezdenek ebédelni. Ha nem szorongat az idő, akkor egy óráig befejezik az ebédelést. Az ebédet is az asszonyok viszik ki a havasra vagy az erdőbe, ha távol dolgoznak a lakóháztól, akkor a reggelivel egyszerre viszi el. Néha fuszulykalevest is főztek, de melegítést és túróspuliszkát nagyon gyakran. Ha módosabb volt a család, akkor délre mást ettek, mint amit reggelire. Délután négy órakor volt az ozsonna. Csak hideg ételt ettek, pálinkát ittak, szalonnát, kenyeret, hagymát, ha volt retket, sajtot, ha volt ordát. Este jöttek haza a kaszálóról, kalibától. Ilyenkor mindig valami melegételt főztek, puliszkát, melegítést, pityóka rántottat. Télben később kelnek fel, öt-hat órakor. Csak reggel nyolckor esznek, puliszkát, savanyótejet, édestejet. Délben tizenkét órakor ebédelnek, ezt mindig betartják. Télben még disznóhúst is esznek puliszkával. Este 10-11 órakor feküsznek le, ha nincs fonókaláka. Napjainkban ez az étrend megváltozott, mert a tej nagyon elapadt. Az iskolás gyermekek 60 %-a reggelire nem tejet, hanem teát vagy valami mást (lekváros kenyeret, káposztát, pityókát) evett. Ahol van tej, ott a tejet puliszkával vagy kenyérrel ették, ritkán szerepelt mellette sajt, túró vagy egyéb. Ugyanezek a gyermekek ebédre túróspuliszkát vagy salátalevest, tejeskávét vagy vajaskenyeret esetleg tejbekását ettek. Vacsorára túrósmakarónit, tojást, melegítést, túróspuliszkát. Gyermekágyas asszonyok, csecsemők valamint hatévesnél kisebb gyermekek táplálása A gyimesi csángó anyák gyermekeiket otthon szülték meg, nem az ágyban feküdve, hanem térdelve és guggolva. A gyermeket a bábaasszony fogta ki, fürösztötte meg, de - az adatközlők emlékezete szerint - jól boldogultak akkor is, ha a távoli házakhoz nem ért ki a bábaasszony. Az anyát a bábaasszony két hétig gondozta a csecsemővel együtt. A gyermeknek születése után egy napig nem adtak enni, nem szoptatták meg. Egy nap alatt megjött az anya teje, elfolyt afecstej. 199