Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Kósa-Szánthó Vilma: A gyimesi csángók táplálkozásáról

A gyimesi csángók táplálkozásáról amelyekre két perecet tesznek. A vőfély egy kulacsban pálinkát visz, amelyből megkínál akit akar. Sokszor még ötvenen is isznak belőle. Miután a násznagyné békontyolta a menyasszonyt, laskalevest szolgálnak fel, majd galuskáskáposztaX., télen kocsonyát, nyáron sülthúst. A tokányt, esetleg főtt húst szintén a lakodalmi ételek között találjuk. A kalácsokat reggel felé szokták megenni. Halotti torban két tál ételt adnak, tokányt és laskalevest. Katonabúcsúztató vacsorán a szülők a vendégeket tokánnyal és makarónival kínálják meg. A süteményeket a vendégek viszik. Az ünnepi és alkalmi ételek rangját maga az alapanyag adja meg, elkészítési módjuk nem túl változatos. Nagy ünnepeken, mint karácsony, húsvét, ugyanezeket az ételeket fogyasztják, kivéve a kalácsféleségeket. Az ételek nagyobb mennyisége és nem választékosabb elkészítése emelkedik ki a többi ünnepek közül. Böjti ételek A böjti ételek alapanyaga az aszalt vadgyümölcs és a len- vagy kendermagolaj. A vadalmát és vadkörtét a kemencében megaszalták, vászonzacskóban eltették télire. Vízben megfőzve, esetleg megcukrozva böjtben megették. Minden család igyekezett a kendermag- vagy lenmagolajat elkészíttetni télire a malomban. Családonként egy-két liter olajat üttetnek. Télen tányérra tették az olajat és kenyérrel vagy puliszkával mártogatták. A böjti savanyú káposztát felvágták, leöntötték olajjal, úgy fogyasztották. A szárazbabot szintén olajjal készítették el, a fövő babba pityókakockákat vágtak, mikor megfőtt, kevés olajos rántással megsűrítették. Ha nem volt készen len- vagy kendermagolaj, akkor a kendermagot megtörték, megszárították, forróvízzel leöntötték, megszűrték, a leszűrt lét kendermagtejnek nevezték. Ezt öntötték a hús nélküli, sárgakásával töltött káposztára, és mártogatták puliszkával. A gyimesiek a zsufára, kendermaglevesre is emlékeznek, de a leves nevét már elfelejtették.

1 A kendermagot megtörték, felfőzték, majd leszűrték. Tejszerű folyadék lett belőle, puliszkával ették. Kenyérsütés A kenyérsütőkemence külön építményként nagyon kevés udvaron található, rendszerint a sütőbe van építve. A kenyérsütőkemencét csak alkalmilag használták. Mivel a búza itt nem terem meg, rozsból sütötték a kenyeret. És mert évente csak néhány alkalommal sütöttek kenyeret - ünnepeken vagy a kalákásoknak -, a helyi termés néha elég volt egész évre. Ujabban hozzájutnak búzaliszthez is, és kéthetente sütnek kenyeret. Reggel korán, három-négy órakor fogtak a kenyérsütéshez. Előző este elkészítették a kovászt, reggel dagasztottak. A kenyérbe főtt pityókát kevertek. A rozslisztből ugyanúgy készítették a kenyeret mint a búzalisztből, kovásszal és pityókával. 1 A zsufáról lásd HALÁSZ 1973. 197