Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Kósa-Szánthó Vilma: A gyimesi csángók táplálkozásáról

Kósa-Szánthó Vilma készítették el. Szénacsináló kalákában juhot vágtak, megnyúzták, kivették a belét és máját, külön tették a combját, a többit nyárson megsütötték. Ilyenkor húslevest vagy tokánylevest is készítettek. A juhhúsleves készítésekor először pirított hagymás zsírban a húst megpirították, majd utána öntötték fel vízzel. így szaporább lesz, mintha egyszerően megsütnék és több tálba jut étel. Tavasszal, mikor a felelős bács kiköltözik az esztenára, egy bárányt vág le, amelyet nyárson megsüt. Ha kényszervágás van, akkor többnyire töltött vagy nyárson sült bárányt készítenek. A tapasztókaláka menüje szintén töltött bárány volt. A sajátos ünnepi étkezések közül a lakodalom és radina étrendje a leggazdagabb. Radinába komakosárban vagy radinás tarisznyában vitték a meghatározott sorrendben felrakott ételeket: 3-4 perecet, 4 kürtöskalácsot, 4 rakott lepényt, 1 szentjánoskenyerei és tetejébe egy töltött tyúkot. A perecet kelt tésztából készítik. Egy kevés élesztőt lisztben és tejben elkevernek, minden perechez 4 tojást tesznek és annyi lisztet, amennyit elbír. Tejfölt egy litert tettek a négy perechez, továbbá egy kevés vajat vagy kendermag olajat. A laskadeszkán órákhosszat gyúrták az asszonyok, olyan keményre, hogy semmi ereje ne legyen. Miután meggyúrták, a kezükre csavarták, így a közepén lyukas maradt. A szélét körbe vágták és a vágást tojássárgával megkenték. A kemencében megsütötték. Aki nem vitt radinába perecet, az főttpereccel kedveskedett a komaasszonynak. A cukrot tojással keményre összegyúrták, a kezükön a tésztát feltűrték, az oldalát megvágták és tojássárgával megkenték. Fövő vízben megfőzték. Ahol meg volt vágva az oldala, ott kidudorodott. A szentjánoskenyér tésztájához az élesztőt megáztatják, pityókát morzsolnak bele, hozzátesznek 4-5 tojást, egy bog vajacskát, sót és cukrot. A keveréket másnap reggelig állni hagyják. Reggel hosszú tepsibe, kászróha teszik, a tetejét tojássárgával megkenik és a kemencében sütik meg. A rakottlepény anyaga ugyanolyan mint a szentjánoskenyér tésztája, ugyanúgy tepsibe teszik, csak a tetejére még négy madarat és egy keresztet is raknak tésztából. A tálbasült élesztős tésztából készül. Mikor a tészta megkelt, kiteszik a laskadeszkára, megbogozzák, összecsavarva egy fonatszerűséget tűrnek belőle, vagy mákkal megtöltik, beleteszik a horgas-borgas cseréptálba, kemencében megsütik. Rongyoslevest csak nagyon közeli hozzátartozó visz radinába. A vajat felolvasztják, hagymaszárat és pirospaprikát tesznek bele, feleresztik vízzel, a tojással elkevert lisztet beleengedik vékonyan a levesbe. A radinás ajándékhoz tartozott még 1 liter pálinka és 5 liter bor. A radinát követő keresztelőnek nem volt olyan bőséges étrendje mint napjainkban, amikor felér szinte egy kisebb lakodalommal. Lakodalomban minden tisztségviselőnek megszabott kötelessége van a lakodalmi ételek készítésében és ajándékozásában. A násznagy, aki rendszerint a vőlegény keresztapja, a násznépet megvendégeli két rend étellel és 2-3 pohár pálinkával (kb. 4050 embert). Laskalevessel kínálja a vendégeket, utána húsrántottat szolgál fel. Háromnégy darab perecet, 4 darab kürtöskalácsot és a rakomány tetején egy tyúkot visz a lakodalomba. A násznagy után következik rangban a násztárs. Általában a vőlegény és a menyasszony testvérei töltik be ezt a szerepet. Két darab szentjánoskenyeret visznek, 196