Romsics Imre – Kisbán Eszter szerk.: A táplálkozáskultúra változatai a 18-20. században. A néprajzkutatók I. táplálkozáskutatási konferenciájának előadásai. Kalocsa, 1995. október 24-26. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 2. Kalocsa, 1997.)

Bodnár Mónika: A lakodalmi étrend jelenkori változása egy borsodi faluban

Bodnár Mónika A lakodalom hetének szerdáján savanyították a hét végére szükséges mennyiségű káposztát. Ezt a munkát kb. hat asszony végezte, akik ebédre sült húst és fasírozottat kaptak fehérkáposztával, utána pedig süteménnyel és tortával kínálták őket. Pénteken kora hajnalban került sor a disznóvágásra., majd a tyúkpucolásva. Két disznót és 29 tyúkot vágtak le, a hús feldolgozását kb. húszan végezték, férfiak és asszonyok vegyesen. A disznókat és a tyúkok jelentős részét vették, néhány tyúkot nászajándékként vittek a vendégek. Ugyancsak pénteken került sor a káposztatöltésxe. is. Ekkor ebédre ugyancsak sült húst adtak a segítőknek. Pénteken délután sorban megérkeztek az ajándékot hozó vendégek, akik a különféle háztartási eszközök mellé egy tortát és egy adag süteményt is hoztak. Külön említést érdemel a keresztvízi- és bérmakeresztanya, akik keresztgyermekük házasságkötésekor a többi rokonnál nagyobb ajándékokkal kedveskedtek az ifjú párnak, s mellé 9-10 féle tortát és ugyanennyi süteményt is vittek. A torták és sütemények az esetek többségében házi sütésűek. Külön ceremónia ezeknek a bevitele, mindegyiket egy-egy fiatalasszony vitte be az udvaron felállított sátorba, ahol lerakták az asztalra, hogy mindenki megszemlélhesse azokat. Csak ezután kerültek be az erre kijelölt helyiségbe. Az ajándék- és tortavivőket leültették és vacsorával kínálták. Vacsorára csontleves volt kockatésztával, majd hurka és töltött káposzta, s természetesen sütemény és torta is volt kitéve az asztalra. A menyasszony édesapjának a nővére a tortán és a süteményen kívül kelt tésztából készült parasztkalácsot is vitt: túrós lepényt, mákos és diós kürtöt. Szombaton, az esküvő napján ebédre érkeztek a vendégek, mintegy 160 fő. Ezen a napon már nem a segítő családtagok főztek, hanem három szakácsasszonyt fogadtak a hódoscsépányi óvodából. A rokonság segítségét csak a terítésnél és a felszolgálásnál vették igénybe. Ebédre gulyáslevest és grízes fasírozottat (egybefasírt) adtak rizsával. Vacsorára csigatésztás tyúkhúsleves, főtt hús, töltött csirkecomb volt tepsiben sült krumplival, valamint töltött káposzta kenyérrel. A csigatésztát a menyasszony édesanyja és annak a nővére készítették. Éjfél után rántott húst, sajtos húst (karajba tekert sajt) és a vacsoráról megmaradt töltött csirkecombot szolgálták fel. Az otthon vágott két disznón és tyúkokon kívül még mintegy 20 ezer Ft-ot adtak ki húsra (120 csirkecomb, 20 kg karaj, 5 kg marhahús). A kalács, a sütemény, torta és az italok egész este az asztalon voltak. Pálinkából volt kevert, shery, konyak és szilva, összesen kb. 30 liter rövidital fogyott el. Ezenkívül kb. 30 láda sör és mintegy 80 liter bor (mercsei házi vörösbor) kelt el az egy hét alatt. A gyerekek és a nők körében inkább az üdítők fogytak, mintegy 30 ládával. Volt narancs, pepsi-cola, tonik, 7up. Hétfőn a sátorbontáson ugyanazok a férfiak vettek részt, akik építették. Őket a lakodalmi vacsorából megmaradt ételekkel, italokkal kínálták. A lakodalom mindösszesen közel 800 ezer Ft-ba került. Ebben az összegben már benne foglaltatnak a kölcsönzési, szállítási díjak, a ruha és kellékei, s a bő egy hétig tartó vendégeskedés. A család erőn fölül igyekezett kitenni magáért, egyrészt a család társadalmi státusza miatt, másrészt azért, mert kilenc évi házasság után született egyetlen gyermeküket adták férjhez. Újításokat is bevezetve igyekeztek az ünnepi vacsorát változatosan gazdaggá tenni (töltött csirkecomb, sajtos hús). Ennek érdekében 152