Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A világ
Haeila, Seanga - Gyógyítás, ráolvasás26 192. I waeiß no guat, dea Mandsnam hat s Kreuzweh ghätt. Annach en d Fahrrennid nei hatt ’r messa knuila vaar dr Sann. En d Sann nei hatt V messa gucka, and andr am Seaga ischt dia Fraunam hendr ihm gstanda. Ear ischt guat waara. (Jól emlékszem, hogy derékfájása volt ennek az embernek. Napfölkelte előtt bele kellett térdelnie a kocsiútba. A nap felé kellett néznie, és az áldás alatt a gyógyítóasszony a háta mögött állt. Meggyógyult.) 193. Seall waeiß i no, wel aisan Bua, dr Pischta ischt so drai-viar Jahr alt gsei, nach hatt V dr Frerr kriat. Nach dott hat ma messa die seanga gau vaar dr Sann. Wenn d Sann raufkamma ischt, nach hat ma messa da sei. Annach hat ma messa dott na, mo ma d Sann siecht. Ma hat messa neigucka en d Sann. Dr Pischta ischt itt dott gsei. Annach beatta, i muein, drui Vattransr and en Glauba, annach drai Maarga hendranand nachi gau. Ear ischt guat waara. D Natwarr haud seall is grata. (Emlékszem, mikor a Pista fiam három-négy évesen hidegrázást kapott. Napfölkelte előtt el kellett menni az áldásért. Mire a nap följött, ott kellett lenni, és olyan helyre kellett állni, ahonnan a nap látható volt. Bele kellett nézni a napba. A Pista nem volt ott. Imádkozni kellett, azt hiszem, három Miatyánkot és egy Hiszekegyet. És három egymást követő reggel kellett elmenni. Rendbe jött. Ezt a nádudvariak tanácsolták nekünk.) 194. And mei Muattr hat vazdhlt, aisan Staltr Tűni Batsche, wel seallam iahra Hochzait gsei ischt, annach hat mei Muattr so stark s Kopfweh ghätt. Sie ischt so 30-31 Jahr alt gsei, annach hält sie setta en d Hochzait gau. Em Maargis hat dea Kopf agfanga, and wia waitr rauf daß d Sann ganga ischt, gega Mittag nach hat sie scha messa naliega. Sie hat gmueit, en all zwua Saitana en dr Hiannschal macht ’s ihnr Lechr raus. Nacht hat sie scha nemmi gwißt, was sie tua soll. Nach haud sie ihnr grata, zu weamm daß sie gau soll die seanga, mo des vastanda hat. And des hat ällamal so a jinig messa sei, mo dr Vattr gstaarba ischt, wenn d Muattr en dr Hoffneng gsei ischt. D Muattr ischt en dr Hoffneng gsei, and s Kend ischt ufd Wealt kamma, and dr Vattr hat ’s itt kennt. Nu soeini haud des kenna macha. Ackarwas faar a Krankid daß gsei ischt. Mo dr Vattr scha gstaarba gsei ischt, abr d Muattr hat no gleabt. And d Muattr ischt schwangr gsei mit deamm Kend, mo des gseangid hat. Mei Muattr hat gseit, sie muß eappis astella, wel d Hochzait hat sie messa dott lau weagas am Kopfweh. And dott haud sie ’s ihnr gseit, wear des Kopfweh seanga kan. Nach ischi ganga au and i muein, druimal hat sie messa gau: em Maargis hat sie messa gau, em Mittag and em Abed. Abr wel a Woch ramm gsei ischt, nach hat sie 's scha enwahrgnamma, daß bitzli laichtr ischt. And des hat sie ällawail vazählt: Des kan sie itt vastau, wia des hat sei kenna, daß sie hat so eappis haeila kenna. Ganz, ganz naglau hat s Kopfweh. Drai Wocha hat sie messa gau zu deamm Waib, äll Tag druimal. Ueimal em Maarges, wel des agfanga hat, wel d Sann raufkamma ischt. Wel des ischt so gsei: Wia d Sann raufkamma ischt, des ischt älla-älla-ällawail iargr waara. Ueimal em 26 52 A ’ráimádkozás, ráolvasás’ cselekményére a hajóst szó az egyházi szóhasználatban is szokásos Seaga ’áldás’. A belőle képzett igei alak seanga viszont csak a népi gyógyászatban használatos, jelentése: ’ráimádkozni, ráolvasni’. A ’megáld’ a tájnyelvben: en Seaga gia,
