Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)

A világ

(A parasztok22 mindig mondták a béreseiknek: - Menjetek csak korán haza, akkor majd minden vasárnap korábban értek haza! Akkor majd mindig korábban mehettek haza. - Dehát ez nem volt így.)

179. Em Schaiblasanntig muß ma bis 4fuatra, bis d Sann nagaht. Wemma itt gfuatrid hat, nach weatt ma s ganz Jahr itt feteg.

(’Korongocskavasámapon’ 4-ig el kell végezni az etetést, mielőtt lemegy a nap. Ha valaki nem etetett meg, akkor egész évben nem lesz kész.)

180. Vaar d Sann nagaht, solang d Sann hóba ischt, muß ma am Schaiblasanntig fuatra. Seall haud sie jetz no äwa tau, and i han 's au no ällawail tau. Alts muß ma fetig macha, solang d Sann hóba ischt. So hat mei Nana gseit: „Wenn da heit itt zuaspiarrscht, älligs itt fetig machscht, nach weascht s ganz Jahr itt feteg.” Des ischt so en Brauch gsei. Mei Muattr hat ’s au äwa gseit: „Nu trachta, daß da fetig weascht, wel wenn da heit itt fetig weascht, nach weascht s ganz Jahr itt feteg. ” Des vagiß i itt.

(Naplemente előtt, amíg még fönn van a nap, addig sajbóvasárnapon meg kell etetni. Ezt mindmáig megtartották, és én is mindig betartottam. Minden munkával végezni kell, míg a nap még fönn van. - Ha ma nem zársz be, mindent el nem végzel, akkor egész évben nem készülsz el idejében - mondta a nagymamám. Ez ilyen szokás volt. Anyám is mondta mindig: - Igyekezz, hogy elkészülj, mert ha ma nem készülsz el idejében, akkor egész évben nem készülsz el! - Erről nem feledkezem meg.)

181. Em Schaiblasanntig muß ma s Gfligl eispiarra and d Saua afuatra and älts aartna and zuaspiarra, vaar d Sann nagaht. Abr i han ’s itt eighalta, nu ghert han i ’s au. So isch ämal gseit waara: „ Ga ma huei die fuatra, daß ma d Sann eispiarra kenned! ” (’Korongocskavasárnapokon’a baromfit korán kell bezárni, a disznókat is megetetni, és mindent elrendezni és bezárni, mielőtt lemegy a nap. De én nem tartottam be, csak hallottam róla. így mondták mindig: - Menjünk haza etetni, hogy be tudjuk zárni a napot!)

182. D Henna neijeicha, itt friahrr niedrliega. D Henna neijeicha, nach seall ischt d Sanneispiarra gsei.

(Csak a csibéket kellett bezavarni, de lefeküdni nem kellett. A csibéket bezavarni, ez jelentette a napbezárást.)

183. D Henna hat ma messa friah eispiarra em Schaiblasannteg, solang 's no heall gsei ischt. Suscht wemma d Henna itt neispiarrt, nach spiarrt ma d Sann nei. D Henna soll ma eispiarra vaar dr Sann no, suscht wemma s’ itt eispiart, nach spiarrt ma d Sann ei. Miar Kendr haud nach gseit: „Jetz ha ma d Sann neigspiarrt en Hennastall odr en Saustall odr en Entastall! Jetz ischi denna!” Descht lautr so Witz gsei! I waeiß vili itta da.

22 A ’paraszt’ Baur név Hajóson mindössze 5-6 gazdának járt ki, akiknek 50-100 kishold földjük volt. A többi parasztembert nem mondták ’parasztnak’. Nekik külön nevük nem volt. Szóösszetételekben viszont gyakrabban előfordul mindmáig: Aalbaur ’Falu-lakó’, Enslbaur ’Sziget-lakó’, Dämmlisbaura ’a Dömlén lakó emberek’, Keallrbaur ’pincegazda’.

49