Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A világ
160. D Nana hat ’s vazählt, was seall ischt: mit dr Sann en Sack nei, odr d Sann en Sack nei spiarra. Nach haud sie sie gstohla d Sann, daß sie nemmi scheint, wel zu stark hat sie gscheint. Wenn d Sann zu stark gscheint hat, nach haud sie sie en Sack nei gspiarrt. Miar haud nach glached, ma haud sie ausglached, i sag ’s, wia ’s wahr ischt: „O Nana, gwies no haud sie en Sack nei gspiarrt d Sann! Wia ka ma denn?! O Nana, wia ka ma denn d Sann en Sack nei spiarra! Wear gabt denn nauf, and kan sie neispiarra?” Abr nach hat sie gseit: „Watid iahr nu, ’s weatt a Wealt kamma, nach wearad 'r scha siah! ” (A nagymama mesélte el, mit jelent a napot zsákba dugni vagy a napot zsákba csukni. Azért lopták el a napot,20 hogy ne süssön már, mert túlságosan forrón tűzött. Ha túl melegen sütött a nap, akkor becsukták a zsákba. Mi gyerekek nevettünk ezen, őszintén szólva, kinevettük a nagymamát: - Ó, nagymama, dehogy csukták zsákba a napot! Hogy is lenne lehetséges? Ugyan nagymama, hogy lehet a napot zsákba csukni?! Ki megy oda föl, és ki tudná becsukni? - Erre csak annyit mondott: - Várjatok csak, hogy egyszer majd milyen világ jön! Majd akkor meglátjátok!) 161. So haud sie ema gseit: „Jetz isch Nacht, d Sann gaht en Sack nei. ” Äll Abid gaht sie en Sack nei. Wel ma seand duß gsei em Hottr, nach haud sie gseit: „Jetz isch Nacht, wel d Sann gaht en Sack nei. ” Wenn so a Gwilk ischt wia heit, nach sagid sie ’s itt. (Azt szokták mondani: - Most este van, a nap bebújik a zsákba. Minden este zsákba bújik. Mikor a határban dolgoztunk, ezt mondták: - Most este van, mert a nap zsákba bújik. - Mikor ilyen felhős, mint máma, akkor nem mondják.) 162. Em Abed, wemma scha Nacht macha tuat, nach tuat ma d Sann eispiarra. Wemma Fairabid macht, nach ischt d Sann eigspiarrt. Nach tuat ma niks méh macha. Wemma älligs niedrleit, annach tuat ma d Sann eispiarra. Wemma ülts zuarieglid schau. (Ha az ember este befejezi a munkát, akkor bezárja a napot. Ha fáj ront van, akkor a nap be van zárva. Onnantól semmit nem csinál az ember. Ha az ember letesz minden munkát, akkor zárja be a napot. Ha már mindent berigliz.) 163. En Sack nei schlupft d Sann nach, wenn em Abed, wenn sie nagaht, vaar dr Sann da en Wolka ischt. (Akkor bújik a zsákba a nap, ha este, mikor lemegy, a nap előtt egy felhő van.) 164. Em Abed, wenn iamal so Wolka gsei seand, nach ischt d Sann itt schia naganga, nach hat ma ema gseit: „Heit ischt d Sann en Sack nei gschlupft, nach kämmt en Reaga odr eappes. ” Wenn ämal so en großa, schwaza Wolka gsei ischt, seall ischt dr Sack gsei. (Esténként nem volt szép a naplemente, ha felhők voltak. Akkor azt mondtuk: - Máma a nap zsákba bújt, eső jön vagy másvalami. - Ha olyan nagy, fekete felhő volt az égen, az volt a zsák.) 165. Des sagid vili, daß d Sann em Abids en Sack nei gaht, wenn d Sann nagaht. Descht älligs ueis, hob dott Wolka seand odr kueine. Seall ha ma au államai gseit: „Jetz 20 Eddig ez az egyetlen adat a nap ellopásáról. 46
