Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A világ
hat aisan Nini ällamal gseit. „And wenn sie nu zeah Minutta rauskammt, abr rauskamma tuat se. ” (- Az év folyamán minden szombaton süt a nap, csak három szombaton nem. Mert a koldus ki akarja mosni a gatyáját, és az Istenanya megszárítja a pelenkákat - mondta mindig a nagyapánk. - És ha csak tíz percre bújik elő, de előbújik.) 156. En die Samstig muß d Sann rausgucka ackarwia wineg, wel nach weand die armi Leut iahra Wäsch trickna. (Akármilyen kevés időre, de szombatonként ki kell bújnia a napnak, mert a szegényemberek akkor akarják megszárítani a ruhájukat.) 157. Drai Märkt seand vaar gsei: dr Frujjahrmarkt, dr Schnittmarkt and dr Hiarbscht- markt. Ällamal vaar dr Kiarbe ischt dr Hiarbschtmarkt gsei. „Heit scheint d Sann scha ackarwia [auf jeden Fall], wel d Muattrgottis muß iahri Wendla trickna. ” And ’s hat au nia itt greanged. (Három vásár volt: a tavaszi vásár, az aratási vásár és az őszi vásár. Az őszi vásár mindig a búcsú19 előtt volt. - Máma mindenképpen sütnie kell a napnak, mert az Istenanya pelenkáinak meg kell száradniuk. - És nem is esett soha.) 158. I han ’s so ghert, wenn d Sann en Wolka na schlupft: „Na, jetz ischi wiedr denna em Sack. ’’ Andr am Tag au, wenn sie andr da Wolka na gaht, nach ischi em Sack denna. (Én úgy hallottam, ha a nap a felhőbe bújik: - Na, most megint benn van a zsákban! Napközben is, ha elbújik a felhő mögött, akkor a zsákban van benne.) 159. Wenn ’s stark haeiß gsei ischt, ueini haud ällamal gseit: „Heit schirt d Lisi riesesch! Dia sett ma en Sack nei schiaba, daß sie gar nemmi fuira kan. ” Annach em Abeds, nach wenn ’s scha so kiahl ischt, nach haud sie ällamal gseit: „Na, jetz hält d Lisi scha lang kennta aufmacha dr Sack, daß d Wiarmi rauskammt." Des ischt em Frujjahr ällamal gseit waara. Wenn ’s so riesisch haeiß ischt, nach sagid sie jedis Mal: „Jetz schirt d Lisi riesesch!” Wel d Sann ischt d Lise. „Jetz schirt d Lisi riesesch! Sie kennt bessr spara!” Dia hat en Sack, nach schiabid sie sie dott nei. Odr gaht sie nei? Waiß i, wia ’s ischt. Abr em Abeds, wenn ’s kiahl ischt, nach haud sie ällamal gseit: „Hat, sie hätt scha kennta friahrr aufmacha dr Sack, jetz isch scha kiahl wiedr. ” Am Sack denna ischt d Wiarme. (Mikor nagy volt a forróság, néhányan megszólaltak: - Máma nagyon tüzel a Bözse! Be kellene dugni a zsákba, hogy egyáltalán ne tudna tüzelni. - Aztán este, mikor már olyan hűvös volt, mindig ezt mondták: - Na, a Bözse most már kinyithatta volna a zsákot, hogy kijönne a meleg. - Tavasszal mindig ez volt a szójárás. Ha nagy a forróság, akkor pedig ezt mondják: - Most nagyon tüzel a Lízi. - Mert a nap, az a Lízi. - Most a Bözse nagyon rakja a tüzet. Spórolhatna egy kissé. - Van neki egy zsákja, akkor oda bedugják. Vagy maga megy bele? Mit tudom én, hogy van. De este, ha lehűl a levegő, akkor mindig mondták: - Hát, már kinyithatta volna előbb is a zsákot, most már hűvös van. - A zsákban van a meleg.) 19 Az őszi búcsú Kiarbe - vagy torkosbúcsúnak is mondják Freaßkiarbe - a novemberi Imre-napot követő vasárnapon van. 45
