Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
A világ
130. Lang muscht neigucka, wel d Auga ibrlaufid ueim, annach gegaletscht siecht ma ’s, daß eappis ischt. Nach siecht ma, daß a Gsiecht denna ischt. Ma kan ’s vrkenna, daß a Gsiecht ischt. Ha, klar hat ma seall itt gsiah, abr doch ma hat gsiah, daß eappis denna ischt. Wenn 's haeiß isch, nach muß ma neigucka. (Sokáig kell belenézned, mert könnybe lábad az ember szeme, de a végén látod, hogy van ott valami. Látod, hogy arc van benne. Ki lehet venni egy arcot. Hát, tisztán nem lehet látni, de azért mégis látni, hogy van ott benn valami. Ha forróság van, akkor kell belenézni.) 131. En dr Sann denna ischt a Gsiecht, a Fraunamagsiecht, a ernschthafts Gsiecht. Ma siecht d Auga and s Maul and d Hiannschal and d Backa, so a rands Gsiecht isch. I han ’s oft gsiah. Des siehnid ja ällige. Em Mittag siecht ma ’s em beschta. (A napban van egy arc, női arc, egy komoly arc. Látni a szemet és a szájat és a homlokot meg az orcáit, egy kerek arcot. Én sokszor láttam. Hiszen mindenki látja. Délben látni a legjobban.) 132. Nach haud d Leüt ratgschlaga, wear des ischt en dr Sann denna. Nach haud sie gseit, des ischt itt d Muattrgottes, wel des ischt kuei schias Gsiecht. (Az emberek találgatták, ki lehet az a napban. Azt mondták, az Istenanya nem lehet, mert ez nem szép arc.) 133. I han ’s scha eftrs ghert, daß en dr Sann denna dr Muattrgottis iahra Gsiecht ischt. (Én már sokszor hallottam, hogy a napban az Istenanya arca van.) 134. Dr Hearrgid ischt en dr Sann denna and em Mau denna au. (Isten van benn a napban is meg a holdban is.) 135. „Heit isch so warm, d Lisi scheint riesisch heit.” So isch gseit waara: „Heit teand sie mit am Agazzaholz schira, seall brennt guat and ischt warm. ” (Szokásosan így mondták: - Máma jó meleg van, a Bözse ma jó melegen süt. Máma akácfával fűtenek, az jól ég, és meleget ad.) 136. Wenn 's em Maargis so kalt isch, nach: „Kämmt heit d Lisi itt? Heit ischt d Lisi noeit huß. Jetz kennt d Lisi raufkamma, daß is nemmi friat. ” Odr andr am Tag, wenn sie vatschlupft hendr die Wolka da, nach au: „Sie kennt scha rausschlupfa van die Wolka. Jetz ischt d Lisi vatschlupft hendr die Wolka da. ” And wenn ’s zu stark haeiß gsei ischt, nach haud sie sie itt vaschampfa, nu gseit: „Jetz kennt sie scha vatschlupfa bitzle. ” (Ha reggel olyan hideg van: - Máma nem jön a Bözse? Máma a Bözse még nem bújt elő. Jöhetne a Bözse, hogy ne fázzunk! - Vagy napközben, ha elbújik a felhők mögött, akkor is: - Előbújhatna már a felhők mögül. Elbújt a Bözse a felhők mögött. - És ha túl meleg volt, akkor nem szidták el, hanem azt mondták, most már elbújhatna egy kis időre.) 137. Wenn ’s haeiß gsei ischt: „Jetz kennt sie bitzli vaschlupfa en Sack nei d Lise, daß itt so warm wär. ” 42
