Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések - Cumania könyvek 4. (Kecskemét, 2005)
Az év
naustraibt and eispannt and so. Na, and daß d Hexa itt vahexed. So seand sie s ganz Jahr bischitzt gsei. Descht en Hajosch em haeilaga Abid gsei. Miar en Vaskút danda hand ’s em haeilaga Tag em Chrischkendli gia. Miar hand ’s en aisr Famili itt tau, wel miar seand kuei so raichi Baura gsei. A Gaufnid [mit zwei zusammengelegten Händen] odr was hat aisa Muattr ihni nagia. 1 waeiß itt gnau, i bin ja gar itt dahuei gsei, ma haud ja äwa diana messa. (Vaskúton szolgáltam. Szentestén a házigazda két kiskosárba tett mindenféle gabonát: búzát, rozsot, zabot, árpát, cirkot, kendermagot, lucernamagot ... Egyiket a lovak, másikat a tehenek kapták. Mikor a nagymisére elsőt harangoztak, akkor adtuk az állatoknak, a birkák is kaptak belőle. A gazdagabb parasztoknál Hajóson is adták az ’ijesztést’. Azért adták, hogy ne ijedjenek meg, ha munkába fogják, kihajtják őket, vagy a teheneket ha fejik. Hogy meg ne ijedjenek, ha kihajtják vagy befogják őket. Igen, és hogy a boszorkányok ne tudják őket megrontani. Ez egész éven át megvédte őket. Hajóson ez szentestén történt, mi Vaskúton szent karácsony napján adtuk nekik. A mi családunkban nem nagyon volt ez lehetséges, nem voltunk gazdagok. Anyám tán egy marokra valót dobott oda nekik. Nem tudom, hiszen nem voltam idehaza, mindig szolgálnunk kellett.) 1993. Neinrlaei Fuatr tau ens Sämprli nei, and andr da Tisch na gstellt. En dr Chrisch- kendlanacht isch danda gsei, and am Maargis hat ma van seallam die Henna gia. Solang han i gsuacht, bis i Iran neinrlaei ghütt: Kukrutza, Waeiza, Rocka, Elmaga, Habr, Geaschta, Hiasch, Hampfsuma, Zirock. Wenn i waitr niks gfanda han, nach han i Brotbresala no neitau. Solang han i van deamm gfuatred, solang eappis gsei ischt. Was ma en dr Stuba and en dr Kuchi zemmakehrt hat, seall hat ma au nagia die Henna. Nach hat 's ghaeißa, nach kriat ma Bruathenna. Nach han i ’s au no tau, wel mein Bua ghairid hat. Nach hat mi mei Sihnre ausglached. Nach em Frujjahr, wenn d Bruathenna ällamal gsei seand, nach han i viar-fenf hocka ghütt. And iahra Muattr hat kueini Bruathenna ghütt. Nach hat sie ällamal gseit: „Muattr, jetz deajfad V 's au bald so macha wia d Trauta Nana. Die seall hat ämal em Chrischkendli s Fuatr denna, dramm hat sie äll Jahr Bruathenna. ’’ Jetz wia lang tuat ma ’s scha nemme, and ma haud äll Jahr Bruathenna. (Kilencféle takarmányt tettünk a szakajtóba, és az asztal alá állítottuk. Karácsony éjszakáján ott hagytuk, és reggel adtunk belőle a tyúkoknak. Addig keresgéltem, míg összejött a kilencféle: kukorica, búza, rozs, mák, zab, árpa, köles, kendermag, cirok. Ha mást nem találtam, akkor kenyérmorzsát tettem hozzá. És ebből addig etettem, amíg el nem fogyott. Amit összesöpörtünk a szobában és a konyhában, azt is odadobtuk a tyúkoknak. Azt mondták, akkor lesznek kotlósaink. Még akkor is megtettem ezt, mikor a fiam megnősült. A menyem kinevetett. Aztán tavasszal nekem elült négy-öt kotlósom. Az ő anyjának meg egy se. Akkor megjegyezte neki: - Még a végén úgy kell csinálnia, mint a Trauta mamának, és karácsonykor a takarmányt be kell vinnie, hiszen azért van minden évben kotlója. - Aztán most már milyen rég nem csináljuk, és mégis van minden évben kotlós.) 1994. Nach hat ma die Roß d Schrecki gia am 12. Seall ischt no ekschtra gsei. D Leüt sollid neinrlaei Zuig eassa: Nuß, Zwetschka, Waichsala, Kriasa ... Wemma neinrlaei eassed, nach kriaga ma a Glick s andr Jahr. Die Roß gait ma d Schrecke, 408
